Harmincezernél is több földrengés rázta meg az Antarktiszt

A kutatókat meglepte a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.

György király-sziget, 2020. február 27. A 2020. január 16-i képen egy uruguayi biológus rovarcsapdát állít fel az antarktiszi György király-szigeten. A Déli-sarkvidék partjaitól mintegy 120 kilométerre fekvõ, 95 kilométer hosszú és 25 kilométer széles sziget legnagyobb részét az utóbbi idõkig egész évben jég borította, a globális felmelegedés hatására azonban egyre nagyobb területén olvad el a jégpáncél a déli félteke nyári hónapjaiban. A sziget több fóka- és pingvinfaj otthona, és nyaranta sarkvidéki madarak fészkelõhelye. MTI/EPA/EFE/Federico Anfitti Fotó: MTI/EPA/EFE/Federico Anfitti

Az egyetemhez tartozó chilei Országos Szeizmológiai Központ tudósai arról számoltak be, hogy a kis rengéseket, amelyek között egy 6-os erősségű földrengés is volt, a Bransfield-szorosban figyelték meg, egy 96 kilométer széles óceáni árokban, amely a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget között húzódik – olvasható a sonline.hu portálon.

A szoros mellett számos tektonikus lemez és mikrolemez találkozik, ami folyamatos ütközéshez vezet, de az elmúlt három hónapban mégis szokatlanul felerősödött a szeizmikus aktivitás a központ kutatói szerint.

A kutatók azt is közölték, hogy a szeizmikus aktivitás fokozódása főleg szeptemberben jelentkezett, amikor egy nap alatt több mint ezer rengést észleltek.

A földrengések olyan gyakorivá váltak, hogy a szoros, amelynek szélessége évente 7-8 mm-rel növekedett, most egy év alatt 15 centimétert nőtt. Sergio Barrientos, a központ igazgatója szerint ez hússzoros növekedést jelez, amiből arra lehet következtetni, hogy felgyorsult a Shetland-szigetek elszakadása az Antarktiszi-félszigettől.

A félsziget egyike a Föld leggyorsabban felmelegedő régióinak, és a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a klímaváltozás hogyan hat a jégtakarójára és gleccsereire.

Raul Cordero, a Santiagói Egyetem klímatudósa szerint egyelőre nem világos, hogy a földrengéseknek milyen hatása lehet a régió jégtakarójára. Mint mondta, nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen szeizmikus aktivitásnak jelentős hatása lenne a sarki jégsapkák stabilitására.

Rekordnagyságúra növekedett az ózonlyuk az Antarktisz felett

Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométeresre növekedett az ózonlyuk a Déli-sarkvidék felett decemberben, így az már nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres