Az utolsó megyei halálraítélt – a bikoli rém hátborzongató története

A bikoli fejszés gyilkos volt az utolsó Komárom-Esztergom megyei, akit halálra ítéltek és ki is végeztek. A férfi három emberrel végzett egyetlen éjszaka – írja a Komárom-Esztergom megyei hírportál, a kemma.hu

Korabeli újság tudósítása Forrás: 24 óra/kemma.hu

Megsérült kislányát ezután magával ragadta (a kisfiú a nagyszülők nevelték), és meg sem állt vele Süttőig, ahol egy ház konyhájában, a fásládán hagyta. A gyilkos azt mondta, ezután magával is végezni akart, a temetőben akarta felkötni magát, de aztán inkább menekülőre fogta. Nem jutott messzire. Néhány nappal később, a helyiek bejelentése nyomán Dunaszentmiklós határában elfogták. Addigra meg is sérült, valamilyen szakadékféleségbe esett ugyanis bujkálás közben.

A bikoli rém az áldozatait hibáztatta

Megbánást nem tanúsított, sem januári kihallgatásakor, sem később, a tárgyalásán. Mint a rendőrségen mondta az elfogása után, szerinte az asszony, az új párja és annak apja megérdemelte a sorsát. Előbbi azért, mert a férfi szerint megcsalta és kisemmizte, utóbbiak esetében pedig úgy vélte, csak igazságot tett. „Nem sajnálom, megérdemelte a sorsát…”, mondta szenvtelenül a nőre utalva. Az jobban érdekelte, hogy ő magának mi a baja. Panaszkodott a fájó lábára, arra, hogy nem győzi szedni a fájdalomcsillapítót, és alig aludt valamit. Tettét nem tagadta, de kitért a válasz elől, hogy bűnösnek érzi-e magát. Sőt.

Fotó: 24 óra/kemma.hu

A nyomozás során csak terhelő vallomások és bizonyítékok kerültek elő, de ez sem zökkentette ki a gyilkost. Amikor az egyik tanúvallomást (pont egy olyan tanútól, akinek meghallgatását maga Barassó kérte, de az nem segített rajta), ismét megvillantotta hozzáállását a világhoz, amiben, a korabeli cikkek alapján úgy tűnik, számára mindenki más volt a hibás mindig…

Primitív személyiségű, de épelméjű volt a bikoli rém

– Hazudik! Mindenki hazudik, mindenki ellenem fordult. Már először is, amikor egy évet kaptam verekedésért. Hamis tanúkat hoztak ellenem. Én ott sem voltam, otthon feküdtem betegen. Akkor kezdődött… – vagdalkozott. A férfit egyébként háromszor ítélték el, szerinte minden esetben tévesen, mert ő (figyeljenek csak, visszatér a korábbi motívum) csak „igazságot tett”! A tanúk vallomásaiból más derült ki:

kötekedő, garázda ember volt, aki elvitt minden mozdíthatót.

Hozzátették: a gyerekeinek ugyanakkor, nem tudni miből, de mindent megvett, szerette őket. Ennyit látott hát a külvilág a fejszés rémből a mészárlás előtt.

Az elme-, és orvosszakértők ennél kicsit többet is: primitív személyiség, elmebetegségben azonban nem szenvedett, és képes volt cselekménye súlyának megítélésére. Vagyis felelősségre vonható volt. És felelősségre is vonták.

Több napig tárgyalták Esztergomban a férfi ügyét, aki lényegében egy véletlen találkozást és áldozatait okolta mindazért, ami történt. Ez a hozzáállás sem mentette, nem is menthette meg. Ahogy összeállt annak a véres november 12-i éjszakának a története, úgy mondta ki a bíróság azt, hogy a gyilkos különös kegyetlenséggel végzett felesége élettársának apjával, majd fejszecsapásokkal sebesítette meg halálosan Bikolon a feleségét és végzett annak új párjával. Utóbbiakkal előre kitervelt módon, akkor rájuk támadva, amikor már elaludtak.

Az utolsó szó jogán is vagdalkozott a gyilkos

Barassó még az utolsó szó jogán is csak vélt sérelmeit hangoztatta, megbánást nem tanúsított. Az ügyész halálbüntetést kért, a bíróság pedig több emberen, részben különös kegyetlenséggel, részben előre kitervelt módon elkövetett emberölés büntette miatt halálra is ítélte a férfit, aki védőjével együtt enyhítésért fellebbezett, de hiába.

A Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jogerősen is halálra ítélte. Kegyelmi kérvényét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasította. A fejszés gyilkost, az utolsó Komárom-Esztergom megyei halálraítéltet a Nemzeti Emlékezet Bizottság adatai szerint 1975. június 11-én végezték ki, Esztergomban.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.