Bogyó és Babóca megálmodója – Bartos Erika világa

Egyetemi diplomáját díjesővel szerezte, úgy tűnt, a legjobb építészek egyike lesz. Mégis másképp alakult. Bartos Erika háromgyermekes édesanyaként ismeretlenül lépett be a gyerekkönyvkiadás világába, és a Bogyó és Babóca című mesesorozata a hazai sikereket követően már megjelent Csehországban, Romániában, Szlovákiában, Törökországban és Kínában is – olvasható a Szabad Föld cikkében.

Bartos Erika nagy reményű építészmérnöknek indult, s pár év alatt nemzetközi hírű meseíróvá vált Fotó: Kosik Richárd Forrás: SZABADFOLD.HU / Why Not Group

Amikor Anna, Peti, Gergő – huh, de ismerősek valahonnan ezek a nevek – édesanyjaként nem kell csinálnia semmit, akkor örömmel varrogat. Nem szabványméret, nehezen kap magára illő ruhát, és szeret is kitalálni egyedi, kreatív darabokat.

Van egy varrósarka a Budapest belvárosában, a hetedik-nyolcadik kerület mezsgyéjén található lakásban, a pár négyzetméternyi lakrész olykor úszik a sokféle maradék anyagban.

Lehetne ez szebb? Nos, igen. A lakás más-más részeiben Bartos Erika az önzetlenségről, segítőkészségről, barátságról szóló meséit írja, a tervezőasztalnál pedig gyönyörű, részletgazdag rajzokon ábrázolja a főváros palotáit.

Bartos Erika nagy reményű építészmérnöknek indult, s pár év alatt nemzetközi hírű meseíróvá vált
Fotó: Kosik Richárd / SZABADFOLD.HU / Why Not Group

Korán elhalmozták a szakmai elismerések, melyek alapján a legjobb gyakorló építészek egyike lehetne. Kiemelkedő tanulmányi eredményéért egyetemistaként megkapta a BME Építészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának elismerését, majd az ÉVOSZ hallgatói díját is. A Köz­épületépítő Rt. különdíja mellett, egy templomrekonstrukciós tervéért az Építészettörténeti és Elméleti Intézet díját nyerte el, és neki adományozták a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék oklevelét is a kivételesen jó teljesítményért.

Ezt követte 1997-ben a Magyar Építész Kamara díja, majd 1998-ban az úgynevezett diplomadíj Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalától – ezek után fényes építészeti jövőt nem elképzelni lehetetlenség.

Mégis egészen másképp alakult minden. Akinek az elmúlt tíz-tizenöt évben cseperedett fel a gyermeke, annak kicsi lehetett az esélye arra, hogy nem találkozott Bogyó és Babóca bájos történeteivel. A könyvsorozat sikere szinte egyedülálló a magyar gyerekkönyvpiacon.

A Bogyó és Babóca sorozat kötetei itthon is nagyon népszerűek
Fotó: Németh András Péter / SZABADFOLD.HU

– Kitűnő állásom volt egy tervezőirodában, amikor saját gyermekeim örömére megírtam az első mesém. Aztán egyre többet. Majd a kitalált karaktereimhez rajzok születtek, s általuk formálódott tovább a történet. És annyira megtetszettek sokaknak ezek a mesék, hogy az ismerőseimnek, rokonaimnak le is kellett a rajzokat másolnom, a szöveggel együtt. Valójában ebből lett az első meséskönyv, azt vittem először a kiadóhoz.

Bartos Erika meséi, rajzai, építészeti ábrázolásai sokak kedvenceivé váltak
Fotó: SZABADFOLD.HU

Előképzettségek nélkül indult el a meseírói úton 2001 körül, egy olyan időszakban, amikor a magyar gyermekirodalom finoman szólva is téli álmát aludta. Bartos Erika szerint a Bogyó és Babóca első két része szinte észrevétlen maradt.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A gyerekektől Ybl Miklósig

Az autista és vesebeteg gyerekeknek készült könyvek után Budapest szépségeit is megrajzolta Bartos Erika.

A daganatos betegeknek nyújt segítséget A bátorságpróba című mesekönyv, amely az embert próbáló vizsgálatokra, kezelésekre készíti fel a gyerekeket érthető nyelven és rajzokkal, karitatív kezdeményezésként látott napvilágot 2012-ben az Őrzők Alapítvány jóvoltából. Az illusztrációkat Bartos Erika grafikus-meseíró készítette.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.