Eltűnt a szántóföldi és réti madarak negyven százaléka

A szántóföldekről és a rétekről a madarak 40 százaléka eltűnt 1998 óta – közölte a BirdLife Ausztria állatvédő szervezet.

Citromsármány (Emberiza citrinella) fürdik egy itatóban a Pest megyei Pomáz környékén 2018. október 11-én Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

A szakértők közlése szerint 61 százalékkal kevesebb rozsdás csukot (Saxicola rubetra), 48 százalékkal kevesebb erdei pityert (Anthus trivialis) és 34 százalékkal kevesebb citromsármányt (Emberiza citrinella) számoltak össze.

A virágzó mezők késleltetett kaszálása biztosíthatná ezen fajok számára a túlélést – vélik a madárvédők.

Korábban a bodzavirágzás idején kezdődött, az intenzív mezőgazdálkodás és tejtermelés miatt azonban a lehető legkorábbi kaszálás vált gyakorlattá. Ez a réti madarak kihalásának fő oka.

– A réti és a mezei madarak éppen fészkeiket építik vagy már utódaikat nevelik. A korai kaszálás okozhatja egyrészt a tojó halálát, amely a költés alatt csak az utolsó pillanatban hagyja el a fészket, másrészt a fiókák halálát is, amelyek még nem röpképesek – mondta Katharina Bergmüller, az állatvédő szervezet osztrák tagintézményének munkatársa.

Citromsármány (Emberiza citrinella) fürdik egy itatóban a Pest megyei Pomáz környékén 2018. október 11-én
Fotó: MTI/Kovács Attila

Ugyanakkor az erőteljes trágyázás és a réti virágok felmagzásának elmaradása a biodiverzitás csökkenéséhez, végeredményben a virágok, rovarok és madarak kihalásához vezet.

– A kaszálás legalább június 15. utánra való halasztása vagy a két kaszálás között legalább tízhetes szünet biztosítása alapfeltétele a faji sokszínűség visszanyerésének – mondta Bergmüller.

A szakértő szerint az állatvilágnak tízszázaléknyi természetes területre, például legelőkre és bozótosokra van szüksége, emellett a zöld területeket évente legfeljebb két-háromszor szabad kaszálni. Az Európai Unió közös agrárpolitikai stratégiai tervének jelenlegi tervezete csupán hétszázaléknyi területre ígér javulást.