időjárás -1°C Mária 2022. december 8.
logo

Szibéria legrégibb permafroszt talajára bukkantak kutatók

2021.06.15. 16:27
Szibéria legrégibb permafroszt talajára bukkantak kutatók

Felfedezte Szibéria legrégibb permafroszt (örökké fagyott) talaját egy nemzetközi kutatócsoport. Az 50 méter mélyen fekvő talajréteg 650 ezer éve fagyhatott meg – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kedden.

A Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet szakértői szerint a felfedezés nagy jelentőséggel bír, hiszen azt jelenti, hogy a permafroszt még a legmelegebb időszakokban sem olvadt fel teljesen.

A vizsgált réteg nyilvánvalóan kibírta azt a 130 ezer évvel ezelőtti, különösen meleg időszakot is, amikor az Északi-sarkvidéken nyaranta 4-5 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most.

Másrészt a kelet-szibériai Batagaz közelében talált lelet arra is rávilágít, milyen érzékenyen érintheti a permafrosztot az emberi tevékenység. A 650 ezer éves permafroszt rétegre ugyanis egy hegyoldalban bukkantak, amelynek egy részén az 1940-es és 1960-as években kivágták az erdőt, a területen a közeli bánya súlyos lánctalpas járművei is közlekedtek. Így elpusztult a védő és izoláló növénytakaró, aminek következtében a felszíni, fiatalabb permafroszt nyáron elolvadt, a talaj végül megcsúszott, és felszínre került a régebbi permafroszt.

A károk helyreállíthatatlanok, mert a szabadon fekvő permafroszt minden nyáron újra felolvad. Az elmúlt 50 évben a hegyoldal csúszása 900 méteres szélességűre terjedt ki

– mondta Thomas Opel, az AWI kutatója.

Az ősidők óta fagyott talaj is egyre többfelé megolvadhat (a kép illusztráció)
Fotó: flickr

A permafroszt föld és kőzet elegye, akár több száz méter mélyre nyúlhat. Elsősorban Észak-Amerikában és Szibériában található meg, de magashegységekben is előfordul. Óriási mélyhűtőként nagy mennyiségű elhalt biomasszát őriz, elsősorban növényi részeket, de a legutóbbi jégkorszakban élt állatok, például mamutok és gyapjas orrszarvúk maradványait is.

Ha a permafroszt felolvad, olyan baktériumok aktivizálódhatnak, melyek az ősi biomasszát lebontják és anyagcseréjük révén szén-dioxidot és metánt szabadítanak fel.

A klímaváltozás miatt attól tartanak a szakértők, hogy ezzel az üvegházhatás is felerősödhet.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.