Szibéria legrégibb permafroszt talajára bukkantak kutatók

A vizsgált réteg kibírta a 130 ezer évvel ezelőtti, különösen meleg időszakot is.

2021. 06. 15. 16:27
Az ősidők óta fagyott talaj is egyre többfelé megolvadhat (a kép illusztráció) Forrás: flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felfedezte Szibéria legrégibb permafroszt (örökké fagyott) talaját egy nemzetközi kutatócsoport. Az 50 méter mélyen fekvő talajréteg 650 ezer éve fagyhatott meg – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kedden.

A Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet szakértői szerint a felfedezés nagy jelentőséggel bír, hiszen azt jelenti, hogy a permafroszt még a legmelegebb időszakokban sem olvadt fel teljesen.

A vizsgált réteg nyilvánvalóan kibírta azt a 130 ezer évvel ezelőtti, különösen meleg időszakot is, amikor az Északi-sarkvidéken nyaranta 4-5 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most.

Másrészt a kelet-szibériai Batagaz közelében talált lelet arra is rávilágít, milyen érzékenyen érintheti a permafrosztot az emberi tevékenység. A 650 ezer éves permafroszt rétegre ugyanis egy hegyoldalban bukkantak, amelynek egy részén az 1940-es és 1960-as években kivágták az erdőt, a területen a közeli bánya súlyos lánctalpas járművei is közlekedtek. Így elpusztult a védő és izoláló növénytakaró, aminek következtében a felszíni, fiatalabb permafroszt nyáron elolvadt, a talaj végül megcsúszott, és felszínre került a régebbi permafroszt.

A károk helyreállíthatatlanok, mert a szabadon fekvő permafroszt minden nyáron újra felolvad. Az elmúlt 50 évben a hegyoldal csúszása 900 méteres szélességűre terjedt ki

– mondta Thomas Opel, az AWI kutatója.

Az ősidők óta fagyott talaj is egyre többfelé megolvadhat (a kép illusztráció)
Fotó: flickr

A permafroszt föld és kőzet elegye, akár több száz méter mélyre nyúlhat. Elsősorban Észak-Amerikában és Szibériában található meg, de magashegységekben is előfordul. Óriási mélyhűtőként nagy mennyiségű elhalt biomasszát őriz, elsősorban növényi részeket, de a legutóbbi jégkorszakban élt állatok, például mamutok és gyapjas orrszarvúk maradványait is.

Ha a permafroszt felolvad, olyan baktériumok aktivizálódhatnak, melyek az ősi biomasszát lebontják és anyagcseréjük révén szén-dioxidot és metánt szabadítanak fel.

A klímaváltozás miatt attól tartanak a szakértők, hogy ezzel az üvegházhatás is felerősödhet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.