A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a BirdLife International nevű szervezet adatainak legfrissebb elemzése szerint a világszerte élő 557 ragadozómadár-faj harminc százaléka mérsékelten fenyegetett, sebezhető, veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett. Utóbbiak közé 18 faj tartozik, köztük a majomevő sas és a csuklyás keselyű is.
Gerardo Ceballos, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint egyes fajok bizonyos területekről pusztulhatnak ki teljesen, ami azt jelenti, hogy többé nem töltik be csúcsragadozói szerepüket az adott ökoszisztémákban.
„A szirti sas Mexikó nemzeti madara, mára azonban alig maradt belőle néhány egyed az országban” – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy 2016-os számláláskor mindössze százra becsülték a mexikói költőpárok számát.
A hárpiák egykor széles körben elterjedtek voltak Dél-Mexikóban, valamint Közép- és Dél-Amerikában, ám a fakitermelés miatt mára drasztikusan csökkent az elterjedési területük.
A tanulmány szerint a döntően napközben aktív, fenyegetett ragadozó madarak – úgy mint a sólyom, a sas és a keselyű – 54 százalékának zsugorodott a populációja, míg az éjszaka aktív fenyegetett fajoknál – például baglyok – ez az arány 47 százalék.
A szakemberek szerint mindez azt jelzi, hogy a populációcsökkenésért felelős tényezők még mindig fennállnak, és ezek a fajok azonnali figyelmet igényelnek.
A ragadozó madarakra az élőhelyeik elvesztése, a klímaváltozás és a mérgező anyagok jelentik a legnagyobb fenyegetést világszerte.
Egy nagy hatású rovarméreg (DDT) a fehérfejű rétisasok tojása héjának elvékonyodásához és populációinak megtizedelődéséhez vezetett Észak-Amerikában. A veszélyes kemikáliát betiltották az Egyesült Államokban 1972-ben, aminek nyomán a populációk mostanra regenerálódtak.
A rágcsálóirtók és a vadászlövedékekben lévő ólom azonban továbbra is fenyegetést jelent a ragadozó madarakra, mivel nagy részük rágcsálókon és elhullott állatokon él.
Egy haszonállatok kezelésére használt gyulladáscsökkentő gyógyszer a keselyűk tömeges pusztulását okozta Dél-Ázsiában. A madarak elhullottak, miután a szerrel kezelt haszonállatok tetemeiből táplálkoztak. A szakemberek szerint a térségben egyes fajok populációi 95 százalékkal csökkentek az elmúlt évtizedekben.