A növények nem csak passzív elszenvedői a környezetükben történő dolgoknak. Érzékelik a fényt, a gravitációt, a nedvességet, a hőt, és a bejövő ingereknek megfelelően reagálnak, például igyekeznek növekedésükkel elkerülni a káros hatásokat.
Növények poligráfos vizsgálata
A növényi érzékelés és kommunikáció kutatásának egyik leghíresebb és leghírhedtebb példája az 1960-as évekből származik. Cleve Backster a CIA kihallgatója és vezető poligráfszakértője volt.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve Backster elhatározta, hogy poligráfot (hazugságvizsgálót) köt szobanövényeire. eredetileg az volt a célja, hogy a poligráf által mért kis feszültségingadozások révén esetleg adatokat gyűjthet arról, jól gondozza-e a növényeit (például elég vizet vagy fényt kapnak-e). vizsgálatai azonban váratlan fordulatot vettek.
Backster elkezdte különböző módon ingerelni vizsgálati alanyait (filodendronokat). Megállapította, hogy ha bántja a növényeket, azaz például megégeti vagy letépi a leveleiket, akkor a növényhez kötött poligráf heves „érzelmi reakciót” jelez. Backster végül odáig ment állításaiban, hogy a növények „felismerik”, ki az, aki jól bánik velük, és ki az, aki nem. Állítólag, ha egy olyan ember közeledett valamelyik növényhez, aki korábban bántotta azt (például késsel vagdosta), akkor a növény szinte "felsikoltott" ijedségében. Ha viszont olyan valaki került a közelébe, aki jól gondozta, akkor „nyugodt” maradt – írja az Origo.
Bár Backster eredményeit, amelyeket az International Journal of Parapsychology folyóiratban publikált, kezdettől fogva erős szkepticizmussal fogadták a növénykutatók, néhányat megpróbáltak megismételni közülük - sikertelenül. Backster gondolatai azonban a mai napig újra és újra felbukkannak az áltudományok iránt fogékony emberek között.
Tudományos(abb) hozzáállás
Michael Pollan, a New Yorker cikkének szerzője azt mondja, hogy hosszú ideig még a gondolat felvetése is, hogy a növények intelligensek lehetnek, gyors út volt ahhoz, hogy „őrültnek” bélyegezzék őket. De már nem, ami megnyugtató lehet azoknak, akik régóta beszélgetnek a növényeikkel, vagy zenélnek nekik.
Az új kutatás, mondja, a növényi neurobiológia nevű területen zajlik - ami némileg félrevezető elnevezés, mert még a terület tudósai sem állítják, hogy a növényeknek neuronjaik vagy agyuk lenne.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Pexels
