A pandémia újabb áldozatokat szed: az afrikai pozsgás növényeket.
A járvány okozta otthon maradási lázban ugyanis úgy felszökött a szobákban kertészkedő Instagram- és TikTok-influencerek nézettsége, hogy az általuk generált keresletet már csak illegálisan lehet kielégíteni. Az afrikai növényvilág pedig pusztul.
Tavaly májusban óriási volt az öröm a richtersveldi nemzeti parkban Dél-Afrikában. Az Oranje folyó partján ugyanis kilenc éve nem esett eső, 2020 tavaszán tíz milliméter csapadék öntözte a világörökségi listán szereplő flórát és faunát. A területet gyakran nevezik a legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező sivatagnak, mivel több mint háromezer növényfajta otthona, amelyek közül négyszáz őshonos. A klímaváltozás és a globális felmelegedés Dél-Afrikában is egyre nagyobb gondot okoz, a hatalmas és gyakori szárazságot még az olyan ellenálló növények sem viselik jól, mint a pozsgások. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 3,4 és 4,2 fok közé jósolja a terület átlaghőmérsékletének melegedését, ami nagyobb vízszükségletet generálna, azonban a helyi klíma egyre szárazabbá és szelesebbé válik.
Még nagyobb probléma azonban, hogy a felmelegedés okozta növénypusztulást tetézi az illegális kitermelés. A pandémia kezdete óta ugyanis a nyugati világ nagyvárosaiban a lakók igyekeztek nappalijukba bevinni a kerti látványvilágot. A millenniumi generáció közösségi médiában aktív tagjai pedig elkezdték megosztani az élményeiket. Külön influencertípus jött létre, akik vagy a pozsgás növények gondozási tippjeit osztják meg, vagy lakberendezési tanácsokat adnak a növényelhelyezéssel kapcsolatban. Néhány éve divat volt az urban jungle (városi dzsungel). A berendezési stílus ma más formában született újjá, a természetes környezet, a sok zöld és a rattan használata teszi trendivé a modern helyiségeket. A posztok megszaporodásával párhuzamosan növekedésnek indult az Európába, Amerikába, Távol-Keletre és Ausztráliába irányuló pozsgáskereskedelem. A kereslet viszont akkorára dagadt, hogy az már csak illegális úton elégíthető ki, különösen azért, mert mindenki egyre különlegesebb növényeket szeretne megosztani, hogy kitörhessen a netes zajból.
Ázsia a legnagyobb felvásárló, ahol mindig is keresettek voltak a pozsgás növények, évszázadok óta használják őket nyugtatóként, ételekhez, színező- vagy épp hallucinogén anyagként. A #plantparenthood és a #succolove hashtagek vagy a #PlantTikTok több mint három és fél milliárd megtekintése még inkább felpörgették a piacot. Dél-Afrika megpróbált először pozsgásokat ültetni, de azok nem feleltek meg a minél különlegesebbre, minél nagyobbra vágyó vevőknek.
A növényeket általában olyan helyiek szedik le, akik elvesztették munkájukat a pandémia során, és így próbálnak ismét bevételhez jutni. A csempészek azonban leginkább külföldiek. Viszonylag ritkán buknak le, de ha mégsem jutnak át a határon, kiderül, hogy hatalmas mennyiséget szállítottak volna. Áprilisban egy amerikai állampolgárt sikerült feltartóztatni nyolcezer álkaviccsal, amely veszélyeztetett fajnak számít a területen. Az illető a Los Angeles-i Sosem elég a kaktuszból mozgalom aktivistája. Két dél-koreait Fokvárosban fogtak el a hatóságok hatvanezer pozsgás növénnyel. Az olasz hatóságok beszámolója szerint ők ezer kaktuszt foglaltak le egy csempésznél.
Tudósok világszerte kérik a nemzetközi fellépést és közös szabályozást, hogy sokkal nehezebbé váljon a csempészet. Kutatások szerint az egyik híres aloéfajta (Aloe pearsonii) 85 százalékát már amúgy is elvesztette a termőterület az éghajlatváltozás miatt. A szakértők azonban nem derűlátók, az eredményezhetne változást, ha az influencerek helyi növényeket ajánlanának.
(Borítókép: Ír kiállítás a szobanövények „hatalomátvételéről” Fotó: Getty Images)
