Ázsia a legnagyobb felvásárló, ahol mindig is keresettek voltak a pozsgás növények, évszázadok óta használják őket nyugtatóként, ételekhez, színező- vagy épp hallucinogén anyagként. A #plantparenthood és a #succolove hashtagek vagy a #PlantTikTok több mint három és fél milliárd megtekintése még inkább felpörgették a piacot. Dél-Afrika megpróbált először pozsgásokat ültetni, de azok nem feleltek meg a minél különlegesebbre, minél nagyobbra vágyó vevőknek.
A növényeket általában olyan helyiek szedik le, akik elvesztették munkájukat a pandémia során, és így próbálnak ismét bevételhez jutni. A csempészek azonban leginkább külföldiek. Viszonylag ritkán buknak le, de ha mégsem jutnak át a határon, kiderül, hogy hatalmas mennyiséget szállítottak volna. Áprilisban egy amerikai állampolgárt sikerült feltartóztatni nyolcezer álkaviccsal, amely veszélyeztetett fajnak számít a területen. Az illető a Los Angeles-i Sosem elég a kaktuszból mozgalom aktivistája. Két dél-koreait Fokvárosban fogtak el a hatóságok hatvanezer pozsgás növénnyel. Az olasz hatóságok beszámolója szerint ők ezer kaktuszt foglaltak le egy csempésznél.
Tudósok világszerte kérik a nemzetközi fellépést és közös szabályozást, hogy sokkal nehezebbé váljon a csempészet. Kutatások szerint az egyik híres aloéfajta (Aloe pearsonii) 85 százalékát már amúgy is elvesztette a termőterület az éghajlatváltozás miatt. A szakértők azonban nem derűlátók, az eredményezhetne változást, ha az influencerek helyi növényeket ajánlanának.
(Borítókép: Ír kiállítás a szobanövények „hatalomátvételéről” Fotó: Getty Images)
