A Homo naledi továbbra is az ember valaha felfedezett legrejtélyesebb rokona
— mondta Guy Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
Nyilvánvalóan egy primitív fajról van szó, amely akkoriban élt, amikor korábbi ismereteink szerint Afrikában csak a modern ember volt jelen
— tette hozzá. A tudósok felfedezésükről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolják mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.
A korábban feltárt 15 egyednél felmerült már a kérdés, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba egy szűk alagúton át. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába – írja az Origó.
Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait, talán nemzedékeken keresztül.
Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt.
Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: 2014. szeptember 13-i felvétel egy Homo naledi csontvázról a johannesburgi Witwatersrand Egyetemen (Fotó: MTI/EPA/John Hawks)
