A klímaváltozás az élelmiszernövényekre is hatással van

A kukorica a világ legyik egfontosabb haszonnövénye, de a klímaváltozás hamarosan szignifikáns csapást mérhet rá, megzavarva a globális élelmiszerbiztonságot is, állapítja meg egy új NASA tanulmány – olvasható az Origó cikkében.

Sifok, 2014. oktber 16. Kersk Gyrgy, a Sifok Trsgi Gazdakr elnke gyalogol gumicsizmban egy vz alatt ll kukoricatbla mellett Sifok hatrban 2014. oktber 16-n. A Si-csatornn zajl intenzv vzereszts miatt mintegy 660 hektrnyi napraforg- s kukoricafld kerlt vz al Somogyban, lehetetlenn tve a betakartst; a Balaton apasztsnak mrsklsrt a vzgyhz, a krtrtsi ignynek kzvettsrt pedig a megyei agrrkamarhoz fordult a Sifok Trsgi Gazdakr. MTI Fot: Varga Gyrgy Fotó: Varga György

A kukorica a világon az egyik legelterjedtebb haszonnövény. De 2030-ra majdnem a negyedével csökkenhet a hozama, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben halad. Ez a lehangoló konklúzió egy nemrégiben a NASA tudósai által közreadott tanulmányból származik, amelyhez fejlett számítógépes modellezést alkalmaztak, hogy megvizsgálják a várható hőmérsékletemelkedést, az esőzés mintázatait, valamint a növekvő üvegházgáz-koncentrációt az atmoszférában. A modellek azt mutatták, hogy sok trópusi régió, amelyek jelenleg a kukorica termelésre támaszkodnak, túl forróvá válhatnak a termesztéshez.

Nem számítottunk rá, hogy ilyen alapvető elmozdulást észlelünk a kukorica hozamában a korábbi, 2014-ben végzett klíma- és gabonamodellekhez képest. A jelenlegi termelés húszszázalékos csökkenésnek súlyos következményei lehetnek világszerte

 – nyilatkozta Jonas Jagermeyr, a NASA tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Az USA, Kína és Brazília jelenleg a világ legnagyobb kukorica termelői. De a kukorica Közép-Ázsia, Nyugat-Afrika és Közép-Amerika sok részén szintén fontos terménynek számít Ezekben a régiókban az elkövetkező évtizedben kivétel nélkül csökkenhet a hozam – írja az Origó.

 A tanulmány azt is megállapította, hogy a búza, ami a második legfontosabb emberi fogyasztásra termesztett termény 

(az első a rizs), jobban boldogulhat egy új, melegebb világban. Hozama 17 százalékkal megugorhat 2030-ra, a tanulmány szerint.

A kutatók két modellt alkalmaztak, hogy szimulálják a kukorica viselkedését. Először azt modellezték, hogy a Föld klímája hogyan fog reagálni a különböző lehetséges üvegházgáz-forgatókönyvekre egészen 2100-ig. A hőmérséklet-változásokra és az esőzésekre fókuszáltak, de a szén-dioxid talajkoncentrációjára is, ami hatással lehet a fotoszintézisre, és ezért a növényi fejlődésére. 

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Kersák György, a Siófok Térségi Gazdakör elnöke gyalogol gumicsizmában egy víz alatt álló kukoricatábla mellett Siófok határában 2014. október 16-án (Fotó: MTI/Varga György)