A mintákat a marsjáró még 2017-ben gyűjtötte a Bagnold Dűnék környékéről. Eredetileg a talaj mélyebb rétegeiből akartak fúrással mintákat nyerni, de akkor a Curiosity fúrója éppen nem működött, ezért végül a felszíni homokot analizálták úgynevezett nedves kémiai vizsgálattal.
Mivel a felszín ki van téve az ionizáló sugárzás károsító hatásainak, a kutatók nem számítottak rá, hogy a homokban ősi szerves anyagok lehetnek.
A felfedezés természetesen még nem bizonyítja az egykori marsi élet létezését, e szerves vegyületeket ugyanis élettelen tényezők is létrehozhatják.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Pexels
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!