Chipet építenek jövőre az emberi agyba, és ez mindent megváltoztathat

Jövőre kezdődhet az emberi agyba ültethető implantátum éles tesztelése, jelentette be Elon Musk multimilliárdos vállalkozó, mérnök. A kísérlet első olvasatra ijesztőnek tűnhet, de fontos orvostudományi célt szolgál: mozgásképtelen, gerincvelősérült emberek kaphatnának esélyt egy jobb életre – olvasható az Origó cikkében.

A Neuralink névre keresztelt technológiát eredetileg 2020-ban akarták először kipróbálni embereken, de a kísérletek a jelenlegi helyzet alapján csak 2022-ben valósulhatnak meg. Majmokon ugyanakkor már kipróbálták, és bevált: a főemlősök pusztán a gondolataikkal képesek voltak egy videójáték irányítására. 

„A Neuralink jól működik majmoknál, emellett rengeteg tesztet végzünk, így kijelenthetjük, hogy a technológia nagyon biztonságos és megbízható, továbbá az eszközt minden probléma nélkül el tudjuk távolítani” – idézi Musk egy korábbi interjúját a Business Insider.

A vállalkozó úgy véli, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) rövidesen jóváhagyja a humán klinikai próbák indítását.

Mi is tulajdonképpen a Neuralink?

A chip úgy működik, hogy az agy akaratlagos mozgásokat szabályozó régiójába speciális, vékony, az agyszövetek mozgását pontosan követő elektródákat telepítenek, amik egy Linknek nevezett modulhoz vannak kötve. Utóbbi feldolgozza, felerősíti és továbbítja a neurális jeleket. A Link vezeték nélküli módon képes kommunikálni, utasításokat adni a külső eszközöknek (például telefonoknak, számítógépeknek), de a műszer töltése is egyszerűen megoldható kábelek nélkül. 

Az eljárással tulajdonképpen egy agy-gép interfész jönne létre. 

A Neuralink egy nagyon kényes szerkezet, ezért nem hagyományos műtéti eljárással, hanem kifejezetten erre a célra tervezett robotokkal ültetnék az agyba.

Habár kétségtelenül a Neuralink kapja a legnagyobb reklámot, nem ez az egyetlen ilyen jellegű fejlesztés alatt álló szerkezet. Tavaly áprilisban a BrainGate nevű vállalat egy hasonló eszközt próbált ki mozgásképtelen önkéntesen. 

A beteg az agyhullámai révén távolról kezelt egy számítógépet, az eredményt a szakma rendkívül ígéretesnek ítélte. 

Mind a BrainGate, mind a Neuralink egyik legfőbb újítása azonban az, hogy a beavatkozás mértékét minimálisra csökkentették, e vezeték nélküli megoldások ugyanis elkerülhetővé teszik, hogy bonyolult (és emiatt kockázatos) eljárásokkal valóságos „kábelrengeteget" telepítsenek az agyba.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)