A Didymos–Dimorphos kettős időnként közel kerül a Földhöz, bár a számítások szerint a belátható jövőben nem kell tartanunk a becsapódásuktól. Jelenleg nem ismert olyan égitest, aminek becsapódása katasztrofális következményekkel járna a következő évszázadban. A kutatók mintegy 25 ezerre becsülik a Dimorphos méretű földközeli kisbolygók számát. A NASA adatai szerint – erről az Űrvilág.hu szakportál írt – az ilyen kisbolygóknak eddig mintegy negyven százalékát fedezhettük fel.
Az egy kilométernél nagyobb méretű földközeli kisbolygóknak a 95 százalékát ismerhetjük. Az ekkorák már globális katasztrófával fenyegetnék a Földet, ha eltalálnák.
Különleges missziók egyre-másra születnek. Tavaly decemberben ausztrál területen ért földet a japán Hayabusa–2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu kisbolygóról hozott anyagmintával. A japán eszköz 2014 decemberében indult a kilencszáz méter átmérőjű kisbolygóhoz, ahová 2018 júniusában érkezett meg. 2019-ben két alkalommal érintette meg a felszínt, így két különböző helyről hozott mintákat. Ezek érkeztek vissza egy éve.
Fotó: ESA
Az ESA az üstökös megfigyelésben jeleskedett. 2002-ben indította el a – jelentős magyar részvétellel született – Rosetta üstököskutató szondát. 2016 szeptemberében ért véget a küldetés: a szonda irányítottan „becsapódott” az általa két éven át vizsgált üstökös felszínébe. A Rosetta utolsó pillanatig dolgozott, egészen a becsapódásig mérte a mag környezetét.
Borítókép: A római Colosseumhoz mérhető a Dimorphos (Fotó: ESA)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!