Katasztrófamegelőzés ütközéssel

Néhány napja indult útjára a DART (Double Asteroid Redirection Test) űrszonda a 780 méter átmérőjű Didymos kisbolygóhoz. Célja azonban nem ez, hanem a 160 méter átmérőjű, Dimorphos nevű apró holdja, amibe becsapódva próbálja annak pályáját kissé megváltoztatni. A különös kettős nem fenyegeti bolygónkat, azonban jöhet olyan, ami akár eltalálhatja a Földet. Ha időben felfedezzük, űrszonda-becsapódással akár eltéríthetjük.

158762142 Forrás: ESA

Mi történne, ha a Földdel ütközne egy kisbolygó? Az attól függ. Az apróbbak semmi gondot sem okoznának, elégnének a légkörben. A nagyobbak azonban elérhetik a felszínt – egy 160 méter átmérőjű égitest egy nagyobb várost pusztítana el. A Dimorphos éppen ekkora méretű. A múlt héten útnak indított DART-tal azt tesztelik, hogy űrszondával megváltoztat­ható-e egy aszteroida pályája. A 330 millió dollárból készített, 610 kilogramm tömegű DART 2022 szeptemberének végén érkezik a Didymoshoz. A Földtől 11 millió kilométerre, mintegy 24 ezer kilométer/óra sebességgel ütközik a holdjába, a Dimorphosba. Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera nevű űrszondája 2024-ben indul a Didymos–Dimorphos kettőshöz, hogy kiderítse, milyen hatással volt a DART becsapódása.

A Didymos–Dimorphos kettős időnként közel kerül a Földhöz, bár a számítások szerint a belátható jövőben nem kell tartanunk a becsapódásuktól. Jelenleg nem ismert olyan égitest, aminek becsapódása katasztrofális következményekkel járna a következő évszázadban. A kutatók mintegy 25 ezerre becsülik a Dimorphos méretű földközeli kisbolygók számát. A NASA adatai szerint – erről az Űrvilág.hu szakportál írt – az ilyen kisbolygóknak eddig mintegy negyven százalékát fedezhettük fel.

Az egy kilométernél nagyobb méretű földközeli kisbolygóknak a 95 százalékát ismerhetjük. Az ekkorák már globális katasztrófával fenyegetnék a Földet, ha eltalálnák.

Különleges missziók egyre-másra születnek. Tavaly decemberben ausztrál területen ért földet a japán Hayabusa–2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu kisbolygóról hozott anyagmintával. A japán eszköz 2014 decemberé­ben indult a kilencszáz méter átmérőjű kisbolygóhoz, ahová 2018 júniusában érkezett meg. 2019-ben két alkalommal érintette meg a felszínt, így két különböző helyről hozott mintákat. Ezek érkeztek vissza egy éve.

Fotó: ESA

Az ESA az üstökös megfigyelésben jeleskedett. 2002-ben indította el a – jelentős magyar részvétellel született – Rosetta üstököskutató szondát. 2016 szeptemberében ért véget a küldetés: a szonda irányítottan „becsapódott” az általa két éven át vizsgált üstökös felszínébe. A Rosetta utolsó pillanatig dolgozott, egészen a becsapódásig mérte a mag környezetét.

Borítókép: A római Colosseumhoz mérhető a Dimorphos (Fotó: ESA)