Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik.
A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez az arány
– közölte a politikus.
A pandémia idején a kormány célja a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megőrzése volt, ehhez 30 milliárd forint bértámogatást biztosított. Ennek köszönhetően 1500 cég tartotta meg a kutatóit
– mondta.
Hozzátette: a legtöbb új munkahely is a versenyképességet megalapozó ágazatokban - az IT szektorban és a tudományos kutatásban - jött létre.
A járvány idején soha nem látott együttműködés indult el a magyarországi kutatóintézetek és vállalkozások között - hangsúlyozta.
Magyarországon a kutatói létszám a 2010-es 31 ezerről tavaly 60 ezerre emelkedett. Országszerte 14 tudományos innovációs parkot alakítanak ki – ezek egyike a szegedi – annak érdekében, hogy az akadémiai szférában keletkező tudás minél könnyeben utat találjon a vállalkozásokhoz – ismertette a miniszter.
Az ünnepség részeként együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL).
Palkovics László elmondta, Magyarország 2017 óta tagja az EMBL-hálózatnak. A kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a magyar kutatók részesei lehessenek az EMBL munkájának. Magyar intézmények jelenleg a hálózat 14 kutatási programjához csatlakoztak.
Az együttműködési megállapodás célja, hogy a magyar kutatócsoportok lényegesen intenzívebben és több projektben tudjanak részt venni.
Nemcsak a tisztán molekuláris biológiai kutatásokat szeretnék erősíteni, hanem olyan határterületeket is, mint az adattudományok, bioinformatika, biomedincina. Össze akarják kötni a nemzeti laboratóriumokat az EMBL-hálózatával
– közölte.
A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint az inkubátorház felújítását a Ferroép Zrt. végezte el. Elvégezték a 3300 négyzetméter hasznos alapterületű, háromemeletes egykori laktanyaépület gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítását, laboratóriumokat, irodákat alakítottak ki. Az épület a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ székhelyeként működik majd. A 85 hektáros Science Park Szeged fejlesztésének következő lépése a járműipari kompetenciaközpont épületének kialakítása lesz. Az elektromobilitás korszakának kihívásaira fókuszáló járműipari - oktatási, kutatás-fejlesztési és méréstechnikai - centrumban jól felszerelt - egyetemi és vállalatok keretein belül működő - laboratóriumokat hoznak létre.
A közeljövőben megvalósuló tervek között szerepel a látogató- és konferenciaközpont kialakítása is, valamint a campus épületének megépítése, mely modern lakhatási körülményeket biztosít a diákok és kutatók részére.
Az SZTE mérnökképzés struktúraváltásához és kutatásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés további eleme a műszaki-technológiai és innovációs központ épülettömbjének kialakítása, amelyben tesztlaboratóriumok, oktatási, gyakorlati terek, konferenciaterem is helyet kap majd – írták.
Borítókép: Átadták az SZTE inkubátorházát (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
