A kínai Csu-zsung marsjáró szél- és vízerózió nyomaira bukkant a vörös bolygón.
A Nature Geoscience című folyóiratban a napokban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a kínai mitológia egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung marsjáró első 60 marsi napján, 450 méter megtétele közben gyűjtött adatokat elemezték.
Az északkelet-kínai Harbin Műszaki Egyetem kutatócsoportja a marsi kőzetet a rover kameráinak felvételei alapján tanulmányozta, és megállapította, hogy a marsi talaj nagy teherbírású, és a szélerózióra utaló kohézióval rendelkezik. A képeken megfigyelt gerincek, hullámok és erodált kráterek a kutatók szerint arra utalnak, hogy a területet hosszú időn keresztül a szél pusztította.
A szélerózió mellett a kutatók olyan kőzetmintákat is észrevettek, amelyek a tanulmány szerint a sós vízzel való kölcsönhatásra utalnak.
