Az állatok megjósolhatják a természeti katasztrófákat
A 2004-es, 9,1-es erősségű, Indonézia közelében történt tenger alatti földrengés okozta szökőár megtizedelte az Indiai-óceán partvidéki közösségeit, és legalább 225 ezer ember halálát okozta tucatnyi országban. A halálos áldozatok hatalmas számát részben az okozta, hogy sok közösség nem kapott figyelmeztetést.
Forrás: Hirado.hu2022. 03. 05. 10:58
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A helyi előrejelző rendszerek, például az árapály- és földrengésérzékelők nem adtak egyértelmű riasztást. Sok érzékelő karbantartási problémák miatt nem működött, míg számos part menti területen nem volt szökőárra figyelmeztető rendszer – írta a honlapján a BBC.
Sok szöveges üzenet nem jutott el a veszélyeztetett területeken élőkhöz vagy olvasatlan maradt. Mielőtt azonban az akár kilenc méter magas vízoszlopok elérték volna a partokat, úgy tűnt, hogy néhány állat megérezte a közelgő veszélyt, és menekülni próbált.
Szemtanúk beszámolói szerint az elefántok magasabb területre vonultak,
a flamingók elhagyták az alacsonyan fekvő fészkelőhelyeket, a kutyák pedig nem voltak hajlandók kimenni a szabadba. A thaiföldi Bang Koey tengerparti faluban a helyiek arról számoltak be, hogy a szökőár megérkezése előtt néhány perccel a parton egy bivalycsorda hirtelen felszegte a fülét, a tenger felé nézett, majd egy közeli domb tetejére menekült.
– A túlélők arról is beszámoltak, hogy röviddel a földrengés után és a szökőár előtt az állatok – például tehenek, kecskék, macskák és madarak – szándékosan a szárazföld belseje felé vonultak. Sokan azok közül, akik túlélték, ezekkel az állatokkal együtt vagy közvetlenül utánuk futottak el – mondta Irina Rafliana, aki korábban az ENSZ Nemzetközi Katasztrófakockázati Stratégia (UNISDR) tanácsadó csoportjának tagja volt, jelenleg pedig a bonni Német Fejlesztési Intézet kutatója.
Az állatok „beépített” rendszerei
Az állatok katasztrófák előtti viselkedéséről szóló beszámolók arra ösztönözték a kutatókat, hogy komoly tudományos figyelmet szenteljenek annak az elméletnek, miszerint az állatoknak „beépített” rendszereik lehetnek, amelyek figyelmeztetik őket a közelgő természeti csapásokra. Ez felvet egy érdekes kérdést. Vajon az állatok természetes korai előrejelző rendszereket biztosíthatnak az ember számára?
A földrengések esetében a szeizmikus érzékelők csak akkor lengenek ki, amikor a földrengések ténylegesen bekövetkeznek. A tudósok egyelőre nem találtak olyan jeleket, amelyek következetesen a nagy rengések előtt jelentkeznének. Ezért egyre inkább figyelembe veszik a szokatlanabb figyelmeztető jeleket, például az állatok viselkedését.
Egy öt évvel ezelőtti kutatásban azt vizsgálták, hogy az állatok hogyan képesek előre jelezni a katasztrófákat.
A Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet munkatársai különböző állatok (tehenek, juhok és kutyák) mozgásmintáit rögzítette egy farmon, egy közép-olaszországi földrengésveszélyes régióban. Minden állatra csipekkel ellátott nyakörvet erősítettek, amelyek 2016 októbere és 2017 áprilisa között néhány percenként küldtek mozgásadatokat egy központi számítógépre.
Ez idő alatt a hivatalos statisztikák több mint 18 000 rengést regisztráltak a régióban, az apró, mindössze 0,4-es erősségű rengésektől kezdve a 4-es vagy annál nagyobb erősségű rengések tucatjáig – köztük a pusztító, 6,6-os erősségű norciai földrengésig.
A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az állatok viselkedése akár már húsz órával a földrengés előtt megváltozott.
Amikor a megfigyelt állatok együttesen több mint 45 percig ötven százalékkal aktívabbak voltak, a kutatók 4-es erősségűnél erősebb földrengést jeleztek előre. Nyolcból hét erős földrengést sikerült így helyesen megjósolni. Minél közelebb voltak az állatok a közelgő rengés epicentrumához, annál hamarabb változtatták meg a viselkedésüket.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.