Rendkívül káros lehet, ha hazaviszünk egy árvának tűnő madárfiókát

A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorulnak megmentésre, számukra az a legnagyobb segítség, ha a fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetbe, bokor alá tesszük le – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Tenerife, 2017. augusztus 1. Egy frissen kikelt mindanaói lóripapagájt (Trichoglossus johnstoniae) mutat gondozója a tenerifei Loro Parque (papagájpark) Állatkertben, a Spanyolországhoz tartozó kanári-szigeteki Tenerifén 2017. augusztus 1-jén. A lórifélék családjának Trichoglossus nemébe tartozó, pompázatos tollazatú fajt az egyetlen természetes elõfordulási helye után a Fülöp-szigetek fõ szigete, Mindanao után nevezték el. (MTI/EPA/Cristobal García) Fotó: CRISTOBAL GARCIA

 Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozni lehet magányosnak tűnő fiatal madarakkal a településeken is – közölte az MME.
A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket.Ilyenkor többnyire tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő, földön ücsörgő, gyakran hangosan csipogó fiókákkal lehet találkozni az utcán, a parkban, a kertben.   

A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha hazavisszük őket.

Az MME közlése szerint a leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás, ha a fiatal állatokat vesszőkosárba tesszük és ágak közé helyezzük el őket.  

Az MME arra is felhívja a figyelmet, hogy míg a hazai madárfajok rossz szaglása miatt a fiókák érintése nem okoz problémát, addig a vadonban talált emlősök kölykeit éppen jó szaglású szüleik miatt megérinteni sem szabad.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Cristobal García)