Itt a tudományos védekezési stratégia a csípőszúnyogok ellen

Az egészségügyi kártevők elleni védekezés nyugati típusú kultúrája megköveteli, hogy kutatás-innovációs háttér legyen mögötte. A Virológiai Nemzeti Laboratórium hozzánk eljuttatott közleménye szerint a célzott, biológiai védekezés nem valósulhat meg anélkül, hogy egy olyan biológiai ismeret, amit mi a kutatásnál rutinszerűen előállítunk ne intergrálódjon a végrehajtásba. A spanyol Lokímica Laboratorios magyarországi leányvállalatával, a Lokímica Magyarország Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában működő Virológiai Nemzeti Laboratórium – olvasható az Origo cikkében.

A Virológiai Nemzeti Laboratóriumnak már van is közös munkája a spanyol anyacéggel, amelynek keretében terepi gyorsdiagnosztikával segítik a biológiai védekezést, így a begyűjtött minták fertőzésszűrésére nem egy hetet, hanem csak néhány órát kell várni, ami rendkívül fontos előnyt nyújt.

Ennek a felismerése azt szolgálja, hogy ezek az együttműködések létrejönnek, amely a következő lépés afelé, hogy Magyarországon is a nyugati típusú védekezés honosodjon meg

– hangsúlyozta a megállapodást aláíró eseményen dr. Kemenesi Gábor, amit az UnivPécs idéz. – Azok az adatok, amiket tíz éve folyamatosan gyártunk, kifejezetten értékesek abban a precíziós védekezésben, amelyet ez a cég képvisel. Ebben benne vannak a csípőszúnyogok, a kullancsok, a rágcsálók és bármilyen egyéb egészségügyi kártevő.

Hozzátette: ha a szúnyog példáját nézzük, csak úgy tudunk hatékonyan védekezni, ha precíziósan, azoknak a megfelelő fejlődési alakját célozzuk meg.

A csípőszúnyogoknál ez a biológiai védekezés idejében szüntetem meg azt a problémát, tehát még azelőtt, hogy a szúnyog kikel és megcsíphet

– mutatott rá a szakember. – Ezáltal – és most a virológus beszél belőlem – annak az útját is elvágtam, hogy akár vírussal, vagy parazitával fertőzött szúnyogok tömegével keljenek ki; a precíziós védekezés éppen ezt szolgálja.

Kemenesi Gábor szerint ez nem csak a mi védelmünket szolgálja, hanem a környezetét is, mert a biológiai gyérítés a csípőszúnyog esetében csak a lárva bizonyos fejlődési szakaszait szünteti meg, tehát a környezetet is védi ezáltal. Ez nem csak egy sok évtizede jól működő módszer, hanem egy zöldebb jövő felé vezet.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Az ázsiai tigrisszúnyog már Magyarországon is megjelent (Fotó: Flickr)