Szigligeti-szobor a Horthy-téren

Mi lenne reményt adóbb, mint egy időugrás a Trianon után húsz évvel később beköszöntött váradi kis magyar világba.

Miután a trianoni diktátum 102. évfordulóján bemutattam egy olyan nagyváradi képeslapot, amely épp 1920. június 4-én lett postázva, írásom végén úgy ígértem, hogy a következő időutazáskor már a visszatért Erdélyből prezentálok egy múltdarabkát. Mi lenne reményt adóbb, mint egy időugrás a Trianon után húsz évvel később beköszöntött váradi kis magyar világba, méghozzá egyenesen arra a helyszínre, amelyet az említett trianoni lap is ábrázolt.

1941-körül adták fel ezt a fotólapot Váradról Albertfalvára, amely akkor még nem is volt Budapest része. A dátumra csak következtetni lehet a bélyegző hiányából, ám Szigligeti Ede szobra már visszakerült a helyére. Jeles váradi születésű színműírónk szobrát 1912-ben állították fel a róla elnevezett színház elé, majd 1921-ben a megszálló hatalom sebtiben eltüntette innen. Akkor a Trianonban oly ügyesen és kegyetlenül manőverező brit származású román királyné, Mária szobrát tették a helyére. 1937-ben a már áthelyezett Szigligeti-szobrot is elbontották és eldugták a múzeumba, innen szabadította ki a kis magyar világ 1941-ben.

A Bémer Lászlóról, 1849 vértanú püspökéről elnevezett tér Trianon után „természetesen” a Mária királynő (Piata Regina Maria) nevet viselte, majd az 1940-es visszacsatolás után Horthy Miklós nevét vette fel, hiszen az ő katonái hozták el Nagyváradra azt a bizonyos reményt. Ráadásul maga a kormányzó is érintette a teret kíséretével, amikor a központi bevonulási ünnepségre tartott.

Alig 80 éves képeslapunkon már ismét magyarok a feliratok. A régi Pannónia Szálló már visszakapta a nevét, bár a köztes világra emlékeztető Hotel Palace név nyoma még ott látható a homlokzaton. A Restaurant szót is lecserélték végre Étteremre. A szemközti EMKE Kávéház is visszavette régi cégért, és levetette az Astoriát. Minden a helyén volt – néhány évig.

Mára visszatért a Mária-királyné kultusz és ezzel együtt a történelemhamisítás-szülte giccs is a térre. A trianoni sírásónő újabb szobrot kapott itt – bár Szigligeti most megúszta –, és az egykori Pannonia pazar étterme is felvette a Queen Mary nevet. A helyi újgazdagok itt ülik meg híresen „dekoratív” esküvőiket.

Az egykori Egyesült Bank Rt. balszélső épületét ma egy román pénzintézet lakja. Homlokzatán egy újonnan odavarázsolt tábla hirdeti, hogy az egykori bankszékházat ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte és építette. Jól sejtik: a táblán nincs magyar felirat. De ettől még, marad a remény Nagyváradon is.

Az Időutazás a magyar múltba 98. részében egy ma Ausztriához tartozó várunk múltjába tekintünk be egy igen korai magyar képeslap segítségével.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: „Nagyvárad. Hongrie – Hungary. Horthy Miklós tér.” Margit fényképészet kiadása, Budapest-Lillafüred (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)