Bástyánk, Csíksomlyó

1940 után, a székelyföldi kis magyar világban született ez a képeslap, amelyen mintha a Jóisten szeme tekintene le a felhők mögül a csíksomlyói kegytemplomra és kolostorra. A Hargita irányából érkező fénysugár a magyarság leghíresebb zarándokhelyére vetül, ahol a világon ismert csodatevő kegyszobrok legnagyobbika, a több mint két méter magas középkori Szűz Mária-szobor található.

A Mária-kegytemplom gótikus alapokon nyugszik, 1442-ben az obszerváns ferencesek kezdték el építeni a törökverő Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére. Az első adat a somlyói ferencesekről viszont jóval korábbról, 1352-ből ismeretes, amikor a barátok már innen gondozták a moldvai katolikusokat.

Az Istenháza mai barokk formáját az 1800-as évek elején nyerte el, a vele szorosan összeépített klastrom jelentőségéről pedig így írt Orbán Balázs a Székelyföld leírásában: „A somlyói kolostor Csík történetében mindig főtényező volt, nemcsak vallási, hanem harczias időkben, védelmi központja is lévén Csík lakóinak. Itt tartattak […] a fegyverek, itt szoktak volt egybegyülni Csík lakói, – hogy a hit malasztja által lelkesülve oltalmazzák a hazát, hogy védjék vallásuknak féltett szentélyét.”

A csíksomlyói búcsú mára az összmagyarság legjelentősebb eseményének számít, ahová százezrek látogatnak el pünkösd szombatján. Itt, ilyenkor megjelenni nem csak szakrális élmény, de egyben harc a beolvadás és a keresztényüldözés ellen is.

Az Időutazás a magyar múltba 94. részében tovább bóklászunk a régi Magyar Királyság tájain.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: Csíksomlyó – Kegytemplom. Andory Aladics Zoltán mérnök felvétele, Csíkszereda (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)