Másrészt, a cirkvenicai tengerparton a László főherceg nevét viselő gyermekotthon látható, melynek nevét magyarul, horvátul és németül is olvashatjuk e képeslapon, amit amúgy a Magyar Sokszorosító Műipar Rt. adott ki Budapesten. A szóban forgó ódon épületről tudni kell, hogy hajdan a magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok Szűz Máriának szentelt kolostoraként szolgált. A barátokat a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Frangepán család Miklós nevű tagja, a későbbi bán telepítette ide még 1412-ben, hogy a vidéken „a kulturát terjesszék.”
Tartok tőle, hogy ha leírom azt is, hogy e kolostor felépítése jelenti a mai értelemben vett Cirkvenica históriájának origóját, akkor a kardjába dől a feledékeny horvát államfő, Zoran Milanovic is, akiről mégiscsak nehezen lehet elképzelni, hogy sohasem látott még Trianon előtti „horvát tengerparti” képeslapokat. Mármint olyanokat, amelyek egyben magyar tengerpartiak is voltak.
