Fogaskerekűvel a Tátrában

A tátrai képeslapoknak saját gyűjtőköre van. Ez persze nem csoda, hiszen pompás lapok jelentek meg a régi Magyarország e magashegységéről.

A tátrai képeslapoknak saját gyűjtőköre van. Ez persze nem csoda, hiszen pompás lapok jelentek meg a régi Magyarország e magashegységéről már a XIX. század végén is. Ímhol egy 1909-ből származó, különösen érdekes és ritkán látható felvételben gyönyörködhet az olvasó, amelyen a csorba-tói fogaskerekű vasút látható. 

A Magas-Tátra déli lejtőjének legnagyobb tava, a Csorbai-tó 1351 méter magasságban található, erre húzódott egykoron Liptó vármegye határa. És itt közlekedtek 1933-ig azok a speciális, gőzhajtotta szerelvények, amelyek a 4,7 km hosszú kacskaringós vasúti pályán, 451 méter szintkülönbséget leküzdve, 37 perc alatt juttatták célba az ősturistát 7,6 kilométeres óránkénti átlagsebességgel. 

Nemrégiben egyik Trianonban elrabolt déli határfolyónkat, a Csernát próbáltam „forintosítani”. De miért ne játszhatnánk el a gondolattal a több száz négyzetkilométeres Magas-Tátra vonatkozásában is? Még belegondolni is szörnyű, ugye? 

Az Időutazás a magyar múltba 107. részében a régi Tusnádfürdőre látogatunk ki. 

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg. 

Borítókép: „Tátra: Csorbatói fogaskerekű vasút.” Földes Samu kiadása, Eperjes. 1909 (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)