Az őszinteség olykor evolúciós haszonnal jár

Az evolúciós egyensúlyban használt jelek őszinteségének feltéte­leit vizsgáló magyar kutatók megoldóképletének segítségével ki lehet számolni az őszinte evolúciós egyensúly lehetséges állapotait. Eszerint léteznek olyan állapotok, amelyekben az őszinte jel akár többlethasznot is hozhat a jelzést használó egyed számára. A kutatás a BMC Biology szakfolyóiratban jelent meg.

1509355235 Fotó: Giedriius

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat három munkatársa – Számadó Szabolcs, Zachar István és Czégel Dá­niel – által kifejlesztett modellnek az a jelentősége, hogy egy általános megoldóképletre épül, amelynek segítségével nyilvánvalóvá vált, hogy a Zahavi-féle hátrányelvet meg lehet cáfolni. Lehetnek olyan őszinte egyensúlyok, ahol az egyensúlyban használt szignál őszinte és költségmentes, azaz ingyen van, de vannak olyan egyensúlyok is, ahol az őszinte szignál messze nem pazarló. Éppen ellenkezőleg, többlethasznot hoz az egyednek. A pávakakas esetében például egy jó génekkel rendelkező és jó kondícióban lévő hímnek a tolldísz lehet olcsó, mert hatékonyan előállítja. Az őszinte egyednek nem kell pazarlónak lennie; őszinte lesz a szignál és hatékony, ha a potenciális csaló számára viszont költséges a dísz. A csalás költsége az, ami igazán számít.

Könnyen érthető hasonlat a bankjegyhamisítás példája. 

Nem a nemzeti bank költségének kell nagynak lennie, hanem a potenciális bankjegyhamisítók költségének kell nagyobbnak lennie a hamisításból származó nyereségnél. A nemzeti banknak az a jó, ha olcsón nyomtat, olyan mennyiségben és olyan technológiával, ami ezt lehetővé teszi. Ugyanakkor az a cél, hogy a potenciális csalóknak ez a költség minél nagyobb legyen, tehát aszimmetria legyen a kettő között.

Az őszinteség is a hatékonyságról szól, mint általában a darwini szelekció, vagyis az őszinte egyedek hatékonyak, és nem pazarlók. Nem az őszinte egyed költsége a fontos, hanem a potenciális csaló egyedé.

Mi az evolúciós egyensúly?

Egy olyan állapot, amely hosszú távon (evolúciós léptékkel nézve) egyensúlyban van. Az egyensúly itt azt jelenti, hogy egyik félnek sem éri meg eltérnie attól a viselkedéstől (játékelméletben ezt stratégiának nevezik), amit az egyensúlyban használ. Nincs olyan alternatív viselkedés, amivel jobban járnának (ahhoz képest, amit az egyensúlyban látunk). A biológusok szeretik azt feltételezni, hogy a természetben egyensúly van, de ez nem biztos, hogy mindig így van.

Borítókép: manipulátorok és gondolatolvasók párbaja (Fotó: Shutterstock)