A szezonális affektív zavar (seasonal affective disorder, SAD), elterjedtebb nevén szezonális depresszió, az ismétlődő depressziós rendellenességek csoportjába tartozik. A jelenséget gyakorta a szürke, fényszegény, szomorkás téli időszakkal azonosítják, pedig a nyári hónapokra korlátozódó típusa is létezik. A szezonális depresszió mindkét esetben nagyjából négy-öt hónapon át tart.
Míg a SAD télen gyakrabban fordul elő, sokan tapasztalják ugyanazokat az érzéseket a melegebb hónapokban is. Bár a nyári SAD tünetei személyenként változhatnak, a leggyakoribbak a következők: nappali fáradtság, a mindennapos tevékenységek iránti érdeklődés és a társas interakció hiánya, problémák az elalvással, depressziós hangulat és fokozott szorongás. A nyári depresszió súlyos esetekben öngyilkossági gondolatokhoz vezethet, ha nem kezelik megfelelően.
A magyar mintán végzett mérések megfeleltek az azonos földrajzi területeken mért értékekkel, azaz a lakosság körülbelül négy-hat százaléka érintett. A jelenség a nőkre nagyobb számban és erősebb tünetingadozással hat. A korral csökken a tünetek súlyossága, de a szubjektív megítélésük erősödik.
Az amerikai Addiktológiai és Mentális Egészségügyi Központ (CAMH) szerint aki nyári SAD-val küzd, izgatottságot, csökkent étvágyat és súlycsökkenést is tapasztalhat. Ahhoz, hogy hivatalosan is nyári SAD-ja legyen, az érintett esetében a depressziós epizódoknak két egymást követő évben körülbelül ugyanabban az időben kell előfordulniuk.
Úgy tűnik, hogy bizonyos stressztényezők hozzájárulnak a fordított SAD kialakulásához. Egyrészt a nappalok hosszabbak, és a hőmérséklet sokkal magasabb a nyári hónapokban. Sanam Hafeez, a Columbia Egyetem professzora szerint depressziós érzések bármikor felléphetnek az ember életében. A fordított SAD esetében a túl sok hő, pára és napfény kimerítheti az embert, fáradtságot és motivációhiányt okozhat. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy terméketlennek, motiválatlannak érzi magát, és nem érdekli az otthonának elhagyása vagy a szabadidő tartalmas eltöltése sem. Ráadásul a hosszabb (és intenzívebb) nappali fénynek való fokozott kitettség felboríthatja a cirkadián ritmust. (A cirkadián ritmusért, vagyis az alvás és ébrenlét ciklikusságáért felelős melatonin hormon szintén szerepet játszik a szezonális depresszió alakulásában.)
Egy másik hátrányos tényező a testképünkről alkotott véleményünk. Telente vastag ruhák mögé rejtőzünk, de a nyári kánikulában, a strandon az ember nem melegítőben napozik. Ott kiderül a valóság, ami a testükkel elégedetleneknél szégyenérzetet válthat ki. Inkább nem vetkőzik fürdőruhára, nem megy strandra, hanem a szoba hűvösébe húzódik. A testkép miatti szorongás attól is elriasztja az érintetteket, hogy koncertre menjenek vagy egy lenge ruhában esti sétára induljanak. De ez a menekülés csak ront a helyzeten, mivel az elszigeteltség fokozhatja a magány, a szomorúság és a depresszió érzését.
Ha valaki olyan depressziós mintát észlel, amely mindig a melegebb időben alakul ki, tudatosan készüljön fel a következő időszakra. Ragaszkodjon például ahhoz, hogy a következő nyáron mindennap hét-kilenc órát nagyjából ugyanabban az időben alvással tölt. A nem megfelelő alvás ugyanis hozzájárulhat a depresszió érzéséhez.
A Johns Hopkins Medicine kutatása szerint aki nem alszik eleget, nehezebben tudja szabályozni az érzelmeit, ami elősegítheti a depressziós hangulat kialakulását. Az évszaktól függetlenül a minőségi alvás mindig fontos a mentális egészség (és általában az egészség) szempontjából. De különösen fontos lehet nyáron a hosszú napok miatt. – A melegebb hónapokban a nappalok hosszabbak, így könnyen felhalmozunk jelentős alváshiányt – figyelmeztet a livestrong.com portálon Sanam Hafeez.
