Az egyetemi hallgatók fele depressziós

Sosem volt aktuálisabb a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók pszichés jóllétének felmérése, mint 2021-ben, amikor több mint másfél éve világjárvány árnyékolta be a mindennapokat. A pandémia és az ezzel együtt járó korlátozások különösen súlyosan érintették az egyetemistákat. Karácsony előtt pár nappal jelent meg az a kutatás, amelynek az eredményei megdöbbentők.

Budapest, 2020. szeptember 8. A koronavírus-világjárvány visszatérte miatt arcvédő maszkot "viselnek" a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) főbejáratánál Senyei Károly szobrászművész 1909-ben leleplezett (a második világháborúban elpusztult, majd fotók alapján később újjáfaragott) allegorikus kőszobrai is. Az egyetem vezetősége talán így kívánja felhívni munkatársai és a hallgatók figyelmét a védőeszköz használatára az intézmény területén. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba Forrás: MTI/MTVA

Fontos kérdés volt, hogy a kitöltő érzése szerint akkori lelkiállapotát mennyire határozza meg a járványhelyzet és annak következményei. Összességében a válaszadók alig ötödére volt pozitív hatással a járvány, minden tizedik válaszadó azt jelölte, hogy egyáltalán nem hatott rá. Hetven százalékra pszichésen negatív hatással volt a járvány és az annak kapcsán hozott intézkedések. Aggasztó, hogy a hallgatók több mint fele arra a kérdésre, hogy a járványhelyzeten kívül átéltek-e valamilyen nehéz életeseményt/élethelyzetet (szakítás, gyász, betegség), amely befolyásolta akkori lelkiállapotukat, igennel válaszolt.

Amikor az ember valamilyen nehézséggel, kihívással találja magát szemben, stresszt él át, szorong, és ha ezt kellemetlennek éli meg, jellemzően megpróbál valamit kezdeni a helyzettel, a problémával magával, vagy megpróbálja a belső rossz érzését csillapítani. Ennek vannak egészséges megoldásai (sport vagy valamilyen testmozgás, meditáció, relaxáció), illetve önromboló, hosszabb távon károsnak tartott módjai is. Rákérdeztek, hogy a hallgatók milyen gyakran használnak szorongásoldásra káros önnyugtató stratégiákat.

A leggyakoribb a közösségi média használata – elsősorban az Instagram, a TikTok, egyre kevésbé a Facebook szokott itt megjelenni –, ezt követi az evés, majd az alkohol és az online játék majdnem azonos értékkel. A legalacsonyabb átlagos pontszámot a drog és a nyugtató kapta. Az önsértés, a dohányzás és a pornó a középmezőnyben helyezkedtek el.

(Ezekkel a megküzdési stratégiákkal az emberek akkor élnek, amikor megoldásra váró problémával, bármiféle stresszhelyzettel szembesülnek. Ezek egy részéről nem lehet kijelenteni, hogy károsak lennének: egy-egy alkalommal alkalmazva nem feltétlenül káros például az online játék egy stresszesebb helyzet elviselésére alkalmazva. Néhány stresszcsökkentő stratégia – például az önsértés – mindenképpen káros. Jellemzően a túl gyakori vagy kizárólagos használat teszi károssá egyik vagy másikat, vagy ha magát az egyént zavarja.)

Társas támogatás

A depresszió legszomorúbb következménye az öngyilkossági kísérlet vagy befejezett öngyilkosság: a depressziós egyének hét–tizenöt százaléka követ el öngyilkosságot. A depresszió kezelés nélkül néhány hónap alatt enyhülhet, elmúlhat, viszont a kezelés nélküli esetekben nagy a visszaesés valószínűsége. Egy korábbi hazai mintán végzett vizsgálatban, amely a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018-ban pszichológiai tanácsadásra jelentkező 462 fiatal körében történt, azt az eredményt kapták, hogy a hallgatók 53 százaléka mutatott középsúlyos vagy súlyos depressziós állapotot. 2020-ban hasonló mintán a pszichológiai tanácsadásra jelentkezők 14 százalékánál voltak kimutathatók a középsúlyos vagy súlyos depresszió tünetei. A depresszió felmérése különösen azért fontos, mivel az egyik legjobb előrejelzője az öngyilkossággal veszélyeztetettségnek.

A 2021-es minta kicsit több, mint fele nem küzd depresszióval, ugyanakkor több mint negyven százalék enyhe vagy középsúlyos hangulatzavarral jellemezhető. A válaszolók közül 1321 ritkán, 753 néha, 507 gyakran és 259 majdnem mindig tapasztal azzal kapcsolatos gondolatokat, hogy véget vet az életének. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az öngyilkosságot jellemzően az azon való gondolkodás előzi meg. (Kutatási eredmények bizonyítják, hogy mind a testi, mind a lelki egészség szempontjából alapvető fontosságú a rendszeres testmozgás. Drámai, hogy a minta 37,5 százaléka egyáltalán nem mozog rendszeresen, több mint a negyede csak hetente egyszer.)

A pszichés betegségekkel szemben fontos védőfaktort jelent a társas támogatás, amely a kutatási eredmények alapján számos különböző személytől eredhet a hallgatók esetében.

Ilyen a partner és a barát, a családjukból pedig az anya személye volt jelentősebb. (Az, hogy a partner és a barát szerepe ennyire jelentős támasz a hallgatók életében, a családról való leválást jelzi, amely ennek a korosztálynak a normál fejlődési feladata.) Ezen személyek mellett az apával és a testvérrel kapcsolatban is úgy nyilatkoztak, mint akikre jelentősebb mértékben számíthatnak. A tanulmányokhoz kapcsolódóan az évfolyamtársak és az oktatók szerepe jelent meg erősebben.

A pszichológus számára fontos és örömteli eredmény, hogy a hallgatók viszonylag nagy arányban jelölték meg a segítő szakembereket (pszichológus, pszichiáter) is mint a támogatás lehetséges és elérhető forrását. Ugyanakkor kevésbé örömteli, hogy a kitöltők közel 62 százaléka nem ismeri az általa látogatott intézmény pszichológiai tanácsadási szolgáltatását. Az eredményekkel összecseng, hogy az egyetemi tanácsadókban dolgozó pszichológusok arról számolnak be, hogy egyre nagyobb azoknak a hallgatóknak az aránya, akik olyan súlyos problémák miatt keresik fel a tanácsadót, amelyek valójában a négy-tíz alkalmas tanácsadás kereteit bőven túllépik.

– Tervezzük a folytatást, eleve követéses vizsgálatot terveztünk. A cél, hogy évente-pár évente megismételjük és monitorozzuk az állapotot, a változásokat. Emiatt célunk, hogy nagyrészt maradjanak a mérőeszközök (így lesz össze­hasonlítható, ha mindig ugyanazt alkalmazzuk), de ami az első adatfelvétel során kevésbé bizonyult informatívnak, azt kivesszük vagy lecseréljük.

A következő adatfelvételt 2023. február–már­ciusra tervezzük, hasonlóan nagy mintán, azonos struktúrában

– vázolta a jövőt Karner Orsolya.

Nyugtalanító összkép

Joggal merül fel, hogy általánosíthatók-e a feltárt problémák a korosztály többi tagjára, vagy egyetemistaspecifikus eredmények születtek.

A pszichológus szerint mindig nagy kérdés, hogy mennyire csak egy adott mintára jellemzőek az eredmények, vagy mennyire lehet általánosítani belőlük. Ők magyarországi felsőoktatási hallgatókat vizsgáltak, az eredmények rájuk vonatkoztathatók. Nagy mintás reprezentatív friss kutatásról nem tud, de korábbi felmérések is sötét képet festettek a magyar népesség testi-lelki egészségéről. Tehát megbízható adat nincs arra, hogy a korosztály többi tagja hogy van, de nem gondolja, hogy ez az állapot csak az egyetemistákat érintené.

Az eredményekből tehát az rajzolódik ki, hogy a hallgatók jelentős része komolyabb lelki problémákkal, sokan közülük öngyilkossági gondolatokkal küzdenek, felük valamilyen megterhelőbb élethelyzeti krízist is átélt. A járványhelyzet is egyértelműen hozzájárulhatott ezekhez az aggasztó eredményekhez. Fontos lépés emiatt az ingyenesen elérhető egyetemi tanácsadók kapacitásának bővítése: bár a válaszadók 4,4 százaléka járt már egyetemi pszichológiai tanácsadóban, mindenhol több hónapos várólista van. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy még mindig számos olyan intézmény van, ahol nem működik tanácsadó központ, ezekben kiemelten fontos a professzionális mentális támogatás elindítása.

Borítókép: A koronavírus-járvány visszatértekor – 2020 szeptemberében – maszkot kaptak a budapesti Műegyetem főbejáratának allegorikus kőszobrai. Az egyetem vezetősége így kívánta felhívni a figyelmet a védőeszköz használatára az intézmény területén (Fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)