Házi Gyermekorvosok Egyesülete: Vonzóvá kell tenni az alapellátást

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) célja, hogy minél több fiatalt a házi gyermekorvosi pályára hívjon, ezért olyan megoldási javaslatot dolgozott ki, melynek fő pillérei a társszakmák bevonása és az egzisztenciális vonzerő kialakítása – ismertette Havasi Katalin, a szakmai szervezet elnöke. A HGYE praxismodellje megvilágítja a házi gyermekorvoslásban rejlő magas szintű szakmai munka és önképzés lehetőségét, valamint érdemi, financiális támogatásokat is beépítene a képzésbe.

– Szinte minden megyében alakult már homogén gyermekorvosi praxisközösség, melyek a szakmai fejlődés lehetőségét biztosítják. Ezek később megyénkénti, magas szintű ellátásért felelős gyermek-alapellátási központokká válhatnak – emelte ki. 

Havasi Katalin rámutatott: nagy segítséget jelent az állam részéről a kollegiális vezetői hálózat megszervezése, mely összeköti az ország vezetésének elképzeléseit és a periférián megjelenő problémákat. Másrészt – említette – az elmúlt két év történelmi léptékű béremelése javította az alapellátók élet- és munkakörülményeit. 

A szervezet elnöke elmondta: szükséges, hogy a házi gyermekorvosok megfelelő hatásköröket kapjanak, azokat kiterjesszék, ez ügyben már egyeztetések folynak. Arról is beszélt: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a kiegészítő képzéseknek, emelt szintű jártasságoknak nagy tere van az alapellátásban. Kiemelt célkitűzésként említette továbbá, hogy a lehető legtöbb gyermeket a házi gyermekorvosi praxisokban lássák el, a vegyes praxisok számára pedig az alapellátáson belül szükséges biztosítani a csecsemő- és gyermekgyógyász-konzultáció lehetőségét, megfelelő finanszírozással oly módon, hogy az ne okozzon gazdasági hátrányt a vegyes praxist ellátó háziorvosnak.

Havasi Katalin a praxismodell lényegeként a társszakmák bevonását és az egzisztenciális vonzerő kialakítását említette. 

Rávilágított: az adminisztráció leadásával és jól fejlesztett informatikai rendszerek alkalmazásával tehermentesíthetők a gyermekgyógyászok. A szakdolgozók kompetenciájára támaszkodva pedig – sorolta – szintén sok mindent át lehet adni. Például egy egyszerűbb nátha vagy lázcsillapítás esetén a szakdolgozó pontos és jó tanácsot tud adni, a népegészségügyi szűrővizsgálatokon szintén segítséget nyújthatnak. A társszakmák (korai fejlesztő, gyógytornász, dietetikus) bevonásával szintén tehermentesíthetők a gyermekorvosok. 

Az is fontos – emelte ki az elnök –, hogy a rezidensek megjelenjenek a praxisban. Ennek érdekében kezdeményezték a szakmai kollégiumoknál és képzőhelyeknél, hogy a szakképzés két hónapját a gyermekgyógyászjelöltek praxisokban tölthessék el. Ezt elősegítendő megerősítik a képzésnek helyet adó háziorvosi hálózatot, valamint kezdeményezték, hogy egy félidős kompetenciavizsga és a háziorvosi szakmai gyakorlat után helyettesítést vállalhassanak a szakorvosjelöltek. Havasi Katalin arra is kitért: érdemi, financiális támogatások érdekében a döntéshozókkal tárgyalnak. Hangsúlyozta, a tanulmányok alatt és után is támogatni kell azokat, akik a házi gyermekorvosi praxisba mennek, ebbe pedig érdemes az önkormányzatokat is bevonni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)