Nem is gondolná, hogy akár az otthona is meddővé teheti

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét akár az élelmiszerekből származó gombatoxinok is befolyásolhatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új tanulmánya. A kutatók a világon elsőként igazolták penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét a humán tüszőfolyadékban és vizsgálták azok termékenységre gyakorolt hatását.

illusztráció Fotó: ibragimova Forrás: Shutterstock

Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést – magyarázza a közleményben Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a tanulmány első szerzője.

Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (GBI) tudományos főmunkatársa, a kutatás társszerzője elmondta, hogy multidiszciplináris szemléletű kutatásokkal, humán- és agrárterületek közös eredményeinek segítségével törekednek az ismeretlen eredetű meddőség okainak feltárására.

„A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és az analitika sajátos kihívásaival szembesülve, multidiszciplináris csapatunknak köszönhetően új aspektusból sikerült bepillantást nyerni a tüszőfolyadék gombatoxinok általi kitettségéről és annak a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásairól” – teszi hozzá.

A mikotoxinok penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik.

Bizonyos gombatoxinok humánegészségre gyakorolt hatása ismert; például az aflatoxin májdaganatot okozhat.

A toxinok befolyásolhatják a hormonrendszer működését is, azonban a humán termékenységgel összefüggésben hatásukat még nem vizsgálták. A meddőség oka sokszor ismeretlen; hátterében a hormonrendszer zavara is állhat – írták.

Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, amelynek koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti.

A Zearalenon az ösztrogén receptorokhoz kötődve csökkentheti a megtermékenyíthető, érett petesejtek számát. A mikotoxin közvetlen DNS-károsító, és oxidatív stresszfokozó hatással is rendelkezik, ami negatívan befolyásolja az embrió fejlődését.

A beszámoló szerint egy másik vizsgált toxin, a néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára.

Lehetséges, hogy valamilyen védőfunkcióval bír; a mindennapokban is ismerünk penészgomba származékot, amelyet gyógyszerként szedünk, ilyen például a penicillin – magyarázza Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a kutatás utolsó szerzője.

A tüszőfolyadék összetétele, a benne található komponensek aránya fontos információval szolgál a tüszőérésről. A közeget érő bármilyen negatív hatás közvetlenül hathat a peteérésre és a terhesség kimenetelére. A gombatoxinok a véráramból a tüszőfolyadékba kerülhetnek, ahol gyulladást, oxidatív stresszt és hormonzavart okozhatnak – írták.

„Tanulmányunk rámutat, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők a meddőség kialakulásában. További kutatásokkal kiegészítve eredményeink segíthetnek feltárni a meddőség egyes okait és megérteni, pontosan hogyan hatnak a gombatoxinok a női termékenységre” – mondja Sára Levente kiemelve, a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.