Lenin-mauzóleum Lenin nélkül – Újraterveznek az oroszok

Pályázatot írt ki a moszkvai Vörös tér Lenin-mauzóleumának, a bolsevik forradalom vezetőjének holtteste nélküli hasznosítására a hét végén Oroszország Építészszövetsége – derül ki az MTI közleményéből.

Forrás: MTI2020. 09. 13. 16:36
PUTYIN, Vlagyimir
Moszkva, 2020. április 19. Szájmaszkot viselõ rendõrök járõröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koncepcióversenyen, amelyre Oroszországból és a FÁK-tagállamokból bárki pályázhat rajzaival, a tervek szerint a november 11. és 13. között fognak eredményt hirdetni a moszkvai Zodcsesztvo (Építészet) fesztiválon. Az építészszövetség közleményében egyebek között rámutatott, hogy Lenin holttestének közszemére tétele történelmi hiba, ellentétes a korszerű emlékezetfelfogással és az orosz ortodox hagyománnyal is.

Fotó: MTI

Maga a mauzóleum ugyanakkor az UNESCO védelme alatt áll a Kreml és a Vörös tér által alkotta egység részeként. Az építészszövetség azt javasolta, hogy maga az épület átalakítás nélkül maradjon meg és váljon a Scsuszev nevét viselő közeli Vozdvizsenka utcán található állami építészeti múzeum részévé.

Az elképzelés szerint a falak között az Alekszej Scsuszev (1873–1949) vezető orosz-szovjet várostervező és építész által megtervezett mauzóleum deszka-, fa- és gránitváltozatának történetét mutatnák be. A pályázatot elbíráló zsűribe mások mellett meghívást kapott Olga Ljubimova kulturális miniszter és Jelena Gagarina, a Kreml múzeumegyüttesének igazgatója, a világ első űrhajósának lánya is.

A mauzóleum jövőjével kapcsolatban a szovjet-orosz rendszerváltás küszöbén, majd 2017-ben, a bolsevik forradalom századik évfordulóján éleződött ki ismét a vita, de még mindmáig nem dőlt el végérvényesen. Maga Lenin nem kezdeményezte, hogy bebalzsamozzák, és bár erről dokumentált bizonyítékot nem találtak elterjedt vélekedés, hogy azt szerette volna, hogy az anyja mellé temessék el Szentpéterváron.

Gennagyij Zjuganov az Oroszországi Föderációi Kommunista Párt vezetője, aki április 22-én, Lenin születésének 150. évfordulóján maga is részt vett a mauzóleumnál megrendezett koszorúzáson, szombaton „mocskos provokációnak” bélyegezte a pályázat kiírását, amelynek célja szerinte nem más, mint a társadalmi konfliktus felszítása. Mint mondta, a kommunisták senkit sem engednek az emblematikus síremlékhez nyúlni.

Zjuganov korábban az állította, maga Vlagyimir Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin marad, ahol van. Putyin évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Lenin eltemetését óvatosan kell kezelni, és nem érdemes olyan lépéseket tenni, amelyek megosztják a társadalmat.

A befolyásos orosz ortodox egyház, amelynek több vezetője korábban az elhantolás mellett érvelt, a forradalom centenáriumának évében szintén kiváráspárti volt. Annak ellenére is, hogy 2017-ben mind az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet és a Jurij Levada Független Elemzőközpont egyaránt mintegy hatvan százalékban állapította meg akkor azoknak az arányát, akik szerint Lenint el kellene már végre temetni.

A hatályos orosz törvények szerint halottat újratemetni egyébként csakis a rokonok beleegyezésével lehet, márpedig Lenin unokahúga, Olga Uljanova nem ezt akarja.

Lenin tartósított holttestének már a halálának évében, 1924-ben mauzóleumot emeltek. Az eredeti falemez-, majd tömörfa-piramist 1930-ban kőépítmény váltotta fel. A díszkriptában 1953 és 1961 között Sztálin szarkofágját is elhelyezték, ám „a népek atyját” a személyi kultusz elítélése után a Kreml falánál kialakított dicsőségnekropoliszba vitték át.

Az épületet a 70-es években kívül-belül felújították, majd a hátsó traktust 1983–1984-ben megtoldották egy rejtett mozgólépcsővel is, amelyen a korosodó pártvezetők megerőltetés nélkül juthattak fel a mellvédre, ahonnan a felvonulóknak integethettek. 2013-ban újabb nagyszabású tatarozást hajtottak végre.

1974-ben a mauzóleumot a Kreml falánál lévő temetővel együtt – ahol ma a szovjet korszak több mint 400 „kiválósága” nyugszik – történelmi emlékhelynek nyilvánították, 1990-ben pedig a Vörös térrel és a Kremllel együtt az UNESCO felvette a világörökségi listára.

A bolsevik vezető bebalzsamozott holttestének élethű formában tartását szolgáló biokémiai munkálatokat korábban mintegy kétévente végezték el. Sajtóértesülések szerint ez legutóbb 2017-ben történt meg, a Gyógy- és Illatos Növények Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet kivitelezésében. A bolsevik vezető öltözékét néhány évente szokták cserélni.

A mauzóleum bejáratnál 1924 és 1993 között óránként váltották a díszőrséget. Az épület, benne az üvegszarkofággal hétfő és péntek kivételévek reggel tíztől délután egy óráig ma is ingyenesen látogatható.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.