A most felfedezett tengeri ősmaradványok a csoporttól származó második legrégebbi leletek, amelyeket a déli féltekén találtak – írja a beol.hu.
Illusztráció. Fotó: Raul Lunia/AFP/Novapix/Leemage
A chilei Atacama területének nagy részét egykor a Csendes-óceán borította, ám mostanra kavics- és homoksivataggá vált, amelynek egyes részein évekig nem esik az eső.
A térséget egykor a plioszauruszok uralták. Az ökológiailag
a kardszárnyú delfinekhez hasonló tengeri teremtményeknek nagyméretű koponyájuk, megnyúlt pofájuk, rövid nyakuk és veszedelmes fogaik, áramvonalas testük és uszonyszerű végtagjaik voltak.
A kutatók állkapocs-, fog- és végtagtöredékeket találtak a Loa folyó medencéjének két pontján, a Calama nevű bányaváros közelében.
A 2017 óta vizsgált egyik teljes fosszília valószínűleg 6-7 méter hosszú. A koponya nagyjából egyméteres, a fogak 8-10 centiméter hosszúak.
A kutatók a Journal of South American Earth Sciences című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
További érdekes leletek
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban.
Egy másik cikkünkben pedig egy kínai leletről adtunk hírt, miszerint ősi alkoholt találtak egy kétezer éves kínai bronzedényben.
A magyar kutatók is bővelkednek a nagy eredményekben, nemrégiben azonosították az első magyarországi dinoszaurusztojás-leletet, amelyet Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban állítottak ki és mutattak be a nagyközönség számára, valamint X. századi honfoglaláskori leletek kerültek elő, amikor egy kilenc sírból álló temetőt tártak fel idén júniusban a Kiskunfélegyháza-Terjék tanya lelőhelyen a Kiskun Múzeum és a Magyarságkutató Intézet kutatói.
