A hattyúformájú, karcsú, hajlított nyakú bronzedény tartalmát, a több mint 3000 milliliter folyadékot elemezték a kutatók. A tesztek alapján a folyadék gyógyításra használt alkohol lehetett, és a nyugati Han dinasztia (Kr. e. 206- Kr. u. 25) korai korszakából származik. Az alkoholt vérzéscsillapításra, gyulladáscsökkentésre használták – közölték a kínai szakértők a Szanmenhsziában talált edény tartalmáról.
Az alkoholt tartalmazó kancsó valószínűleg ivóedény volt, a folyadékot a tetején lévő kis lyukon át lehetett kitölteni. Jang Jimin professzor, a Kínai Tudományos Akadémia Egyetemének tudósa elmonda, hogy a folyadékot egyebek mellett karbonos és nitrogénizotópos vizsgálatnak vetették alá, hogy további információkhoz jussanak az összetételével kapcsolatban.
A régészek egy ősi temetkezési helyen találták az edényt. A sír, amelyből előkerült, egy 1,8 méter magas férfié volt. Az emberi csontok azonban olyan rossz állapotban maradtak fenn, hogy a férfi korát vagy halálának okát nem sikerült kideríteni.
A feltárás során a bronzedény mellett más bronzneműeket, jadekő tárgyakat, kerámiákat és vasból készült tárgyakat is találtak a régészek.
A két ősi kínai főváros, Hszian és Lojang között fekvő Szanmenhszia egykor katonai és közlekedési útvonalként szolgált, ezért a város nagyon gazdag történelmi relikviákban.
Azonosították az első magyarországi dinoszaurusz tojás-leletet
A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusz után maradt meg; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Az első magyar dinoszaurusztojást pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani – mondta el az MTI-nek Prondvai Edina biológus, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja.