Csalás: negyvenkétmillió forintot lopott ügyfeleitől egy férfi

A Gyöngyösi Járásbíróság előkészítő ülést tartott december 3-án, csütörtökön abban a büntetőügyben, amiben nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádol az ügyészség egy budapesti férfit. Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Törvényszék sajtószóvivője arról tájékoztatta a heol.hu-t, hogy a terhelt megjelent, ám tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az előkészítő ülésen a bíróság értesítésére részt vevő sértettek nyilatkoztak a polgári jogi igényük tekintetében.

A sajtószóvivő ­tájékoztatása szerint a Gyöngyösi Járási Ügyészség az egész ­országra kiterjedő csalássorozat elkövetése miatt emelt vádat a 35 éves fővárosi lakos ellen, aki

87 alkalommal csapott be olyan személyeket, akik értékesíteni kívánták az őket egyes hazai szállodákban és apartmanokban néhány hétre megillető üdülési jogot.

A vádiratba foglaltak szerint a férfi egy 2017 januárjában alapított kft. ügyvezetője volt. Cégét azért hozta létre, hogy kihasználja azok szorult helyzetét, akik – jórészt a létező túlkínálat miatt – hosszabb ideje nem tudtak túladni a gyakorta meggondolatlanul vásárolt üdülési jogukon. A cégvezető másokat bízott meg azzal, hogy 2017 folyamán a vállalkozás neve alatt magánszemélyeket hívjanak fel telefonon, és közöljék velük, hogy szereznek vevőt az üdülési jogukra.

Telefonon keresték fel a potenciális áldozatokat (a kép illusztráció)
Fotó: pexels

A csalás sértettjei azok közül kerültek ki, akik élni kívántak a lehetőséggel. A telefonálók személyes találkozót beszéltek meg velük, melynek során rávették őket arra, hogy az üdülési jog – általuk magasra becsült – értékének 20 százalékát előre fizessék ki jutalékként. Arról is meggyőzték az értékesítés ezen formáját elfogadó ügyfeleket, hogy várják meg türelemmel az adásvételi szerződést, amelyet – legfeljebb egy fél éven belül – a cég elküld majd nekik.

Az alkalmanként több százezer forint összegű jutalékot a sértettek néha nyomban átadták az ismeretlen ügynököknek.

Az is többször előfordult, hogy átutalták a jutalékot a kft. számlájára. A vádhatóság álláspontja szerint a pénz végül minden ügyletet követően a vádlotthoz került. Az esetek egy részében a férfi küldött ugyan postán szerződéstervezeteket a sértetteknek, ám ezeken vevőként rendre olyan külföldi állampolgárok neve és aláírása szerepelt, akiknek a személyét a nyomozás során sem sikerült beazonosítani. Vételárat senki nem kapott, a vádlott és cége pedig még az év folyamán elérhetetlenné vált a megbízók számára. A jutalékok összege együttesen 42 millió 640 ezer forintot tett ki. Az így okozott kár nem térült meg.

A teljes cikk ITT érhető el.