Matolcsy György: Irányváltást a helyreállításban!

Mára világossá vált, hogy a vírus okozta válság az egész évtizedre negatív hatásokkal jár majd. Egyensúlyi fordulatra van szükség, ami nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza.

Fotó: Bach Máté

Mit üzen nekünk a helyreállítás?

Az idő felgyorsult

A járvány hirtelen csapott le, a gazdaság és az élet hirtelen állt le. Ám hasonlóan gyors a helyreállítás is, nem mindenben és nem mindenhol, de az utóbbi 100 év összes válságához képest a kilábalás most a leggyorsabb. 2021 második negyedévében a korábbi év azonos időszakához képest közel 18 százalékos volt a növekedés, amit az ipar 36,6 százalékos, ezen belül a feldolgozóipar 39,8 százalékos visszaugrása alapozott meg, és a szolgáltatások visszaépülése is támogatott.  

Évtizedünk során azonban hasonlóan gyorsak lehetnek a következő csapások is, amit a chiphiány, az energiahelyzet, vagy az USA–Kína hidegháború eseményei már jeleznek. Magyarországot gyorsan érhetik olyan pénzügyi sokkok, akár már a következő hónapokban, amelyekre most még a költségvetés egyensúlyi fordulatával fel lehet készülni, később azonban már nem. 

A növekedés gyorsan helyreállt

A magyar gazdaság 2021 közepére helyreállította a koronavírus előtti, 2019 végén mért GDP-szintjét, ezzel az EU 10 legjobban teljesítő gazdasága közé került. Ebben kulcsszerepet kapott a járvány alatt is jól teljesítő digitális gazdaság és e-kereskedelem. Emellett felfutott a járműgyártás korszakváltásának kulcsa, az akkumulátorgyártás is. Az erős hitelezési dinamika segítette a lakásépítést, a munkahelyek megtartását és visszaépítését. Segítette a gyors helyreállítást az ipari termelés és az állami szolgáltatások teljesítménye.

A helyreállítást azonban fékezte a nemzetközi turizmus, a kiskereskedelem, valamint a sport- és szabadidős szolgáltatások lassú kilábalása. A gyors helyreállítás során a válság előtti szint körül teljesített az építőipar, ahol az állami beruházások csúszása és az áremelkedés jelent további növekedési kockázatot. 

A hazai ágazatok válságból való kilábalása összességében kiegyenlített képet mutat, mert az ágazatok legnagyobb része eléri vagy meghaladja a válság előtti szintet. Elsősorban az ipari ágazatok helyreállítása gyorsabb most, mint volt a 2008/2009-es válság után, amit azonban már fékez is a nemzetközi chiphiány. 

A fenntartható növekedés szempontjából a kilábalás szerkezete azt üzeni, hogy a magyar gazdaság képes a gyors növekedésre, mert képes gyorsan előre lépni az új ipari exportszerkezet felé. Az is fontos üzenet, hogy a gazdaság képes a korábbi magas foglalkoztatási szint megőrzésére.    

A helyreállítást az egyensúlyok gyors romlása kíséri

A növekedés helyreállításához képest az egyensúlyok terén fordított a kép. A válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt. Nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre. A költségvetési hiány 2020–21-ben egyaránt a GDP 8 százaléka körül alakulhat, ami várhatóan jobb a mediterrán országokra jellemző államháztartási hiánynál, de jelentősen rosszabb a térségi országok értékeinél. 2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerültünk, messze eltávolodva a régió költségvetési hiányt mérséklő politikájától.

Hasonlóan alakul az államadósság-ráta is, amely a GDP 80 százaléka körül alakul a válság és a helyreállítás időszakában. A jövő évi magas hiánycél sem ígéri a ráta érzékelhető csökkentését. Magyarország a régióhoz képest már a válság előtti években sem tudott érdemben javítani a bruttó államadósság terén és a 2020–22 közötti folyamatok azt jelzik, hogy most sem várható fordulat. A feltörekvő országok teljes csoportjához képest javuló, a régióhoz képest rosszabb helyezésünk azt jelenti, hogy egy külső sokk esetén újból a magyar pénzügyi rendszer lehet a legsebezhetőbb a régióban.

A cserearányok romlása – ami döntően az energiaárak robbanása miatt következik be –, és a magas költségvetési hiányok következtében megfordul a korábbi évek kedvező folyó fizetési mérleg helyzete. A többletes, majd nulla közeli szint helyett jelentősebb hiányok alakulnak ki már 2021-ben, majd várhatóan 2022-ben is. A 2021 közepére jelentősen romló egyenleg miatt a régióban már csak a román és a bolgár folyó fizetési mérleg hiány nagyobb a magyarnál.

Az egyidejű, a korábbiakhoz, valamint a régióhoz képest magas költségvetési és folyó fizetési hiány együtt azt jelenti, hogy Magyarország újból beleesik az ikerdeficit csapdájába, amiből sikerült kitörnie a 2010 utáni sikeres költségvetési fordulattal. Most egy törésszerű romlás révén alakul ki jelentős ikerdeficit, így a kockázat még nagyobb. Ennek jele a 10 éves kötvényfelárak érzékelhető emelkedése Németországhoz és a régió országaihoz képest az elmúlt 18 hónapban.  

Ezek mellé jön a magasabb infláció. Az infláció emelkedése mögött döntően világgazdasági folyamatok állnak, de kétségtelenül hat rá az itthoni magas költségvetési hiány, továbbá a termelékenységi és a versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás.

A Covid–19-válság kitörése óta a magyar gazdaság sérülékenysége romlik, mind az abszolút számok, mind a relatív helyezésünk terén. Bár ez a válság által sújtott valamennyi országban bekövetkezett, de később a legtöbb esetben fokozatos javulás történt a sérülékenységi mutatók terén. Hazánk helyzete azonban több mint egy éve fokozatosan romlik, és a pénzügyi sérülékenység terén romlása már érzékelhető külső pénzügyi megítélésünkben.

A válságból való reálgazdasági kilábalás gyors és sikeres, de ennek ára a gyors és jelentős egyensúlyi romlás. A gazdaságban az előremutató, az államháztartás pénzügyi folyamataiban a visszarendeződő folyamatok kerültek túlsúlyba. A válság előtti magyar gazdasági felzárkózás még nem volt hosszú távon fenntartható, mert a szükségesnél lassúbb versenyképességi és termelékenységi javulás mellett ért el magas növekedést. A válságból kilépő gazdaságunkban ezek mellé lép a pénzügyi rendszer, kiemelten a költségvetés, az államadósság és a folyó fizetési mérleg fenntarthatatlansága.

A növekedés helyreállítását követően hasonlóan gyors egyensúlyi fordulatra van szükség. Ehhez meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonalat javító lépést, de el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét. Ez elég a gyors költségvetési fordulathoz, az államadósság-ráta gyorsabb csökkentéséhez, valamint fékezheti a folyó fizetési mérleg romlását és az inflációs várakozások felépülését.

Ez most még elég, néhány hónap múlva már nem.   

P. S.

„A tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele” – Mahátma Gandhi   

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté)