Technikai államcsőd Ukrajnában

Nem törlesztik az Oroszországgal szembeni adósságot. Ez az eddigi ötödik legnagyobb értékű államcsőd a világon.

3 milliárd dollárnyi, euróban jegyzett államkötvény hozamait nem fizeti keleti szomszédunk, ezzel technikai értelemben véve becsődölt, még akkor is, ha egyébként a nyugdíjakat és a fizetéseket időben utalja az állam, tehát az ország működése nem omlott össze.

A törlesztés egyébként csak vasárnap esedékes, így a csőd is csak akkor lesz hivatalos, de Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök már bejelentette, hogy nem fognak fizetni. A kötvényt még két éve vásárolták az oroszok, hogy így juttassanak forrást az akkori elnöknek, a Putyin-barát Viktor Janukovicsnak, akit azóta véres tüntetéssorozatok és fegyveres felkelés árán megbuktattak és elüldöztek. Jacenyuk egy pénteki, kijevi kormányülésen közölte a hírt.

A Russia Today éppen csütörtökön adta hírül, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajna szuverén államadósságának részeként ismerte el a 3 milliárd dollárt, pedig Kijev igyekezett ennek ellenkezőjét elérni. Moszkva jogi lépésekre készül, ha december huszadikáig nem kapja meg a pénzt.

Ukrajna egyébként korábban már megállapodott az intézményi hitelezőivel mintegy 18 milliárd dollárnyi adóssága átütemezéséről, egy részének elengedéséről. A Magyarországon is jelen lévő Franklin Templeton befektetési alap például húszszázalékos csökkentésbe egyezett bele. Ebben a folyamatban azonban Oroszország nem volt hajlandó részt venni, mondván államként a cégeknél jobb feltételeket érdemel. Ettől függetlenül a felek persze tárgyaltak egymással – német közvetítéssel –, és nemrég ki is mondták, hogy nyitottak az átütemezésre, érdemi megállapodásra azonban egyelőre nem jutottak. Jacenyuk az oroszok hajthatatlanságával magyarázta lépését. Oroszország javaslata az volt, hogy Ukrajna a következő három évben egyenlő részletekben fizesse vissza a 3 milliárd dollárt. Ezt azonban Kijev visszautasította. Jacenyuk több ízben kijelentette, hogy Moszkva nem kaphat kedvezőbb feltételeket, mint Ukrajna többi hitelezője.

Kijev egyébként éppen a fent említett intézményibefektető-paktum miatt sem fizetheti ki teljes egészében orosz adósságát. Mindeközben még a valutaalaptól is kaptak egy 17,5 milliárd dolláros mentőhitelt, összességében 71,5 milliárd dollárnyi tartozásuk van.

A Bloombergnek nyilatkozó szakértő, a Bank of America londoni stratégája pereskedést vár. Vadim Khramov szerint van még némi remény a tárgyalótermen kívüli megegyezésre, de ehhez mindenképpen közvetlenül kellene egyeztetniük a feleknek, amire azonban kevés esélyt lát. Erre egyébként Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter is utalt szerdán, amikor azt mondta, hogy „lehetetlennek tűnik” a peren kívüli megállapodás.

Az orosz TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva Viktor Szuszlov volt ukrán gazdasági miniszter arra mutatott rá, hogy a lépéssel Kijev minden valószínűség szerint végérvényesen el is játszotta orosz adóssága átütemezésének lehetőségét.

Dmitrij Medvegyev a következőkkel kommentálta a fejleményeket:

„Van egy olyan érzésem, hogy nem fogják visszafizetni a pénzünket, hiszen csalók.”

Ukrajna 2013. november 21-én indult el azon a lejtőn, amelyről azóta sem igazán sikerült letérnie. Ezen a napon a kormány a Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásának csapdájába esve bejelentette, hogy nem írja alá a társulási szerződést az Európai Unióval. Erre válaszul ellenzéki pártok – élükön a Jacenyuk vezette Batykivscsinával (magyarul: Haza) – internetes fórumokon és közösségi oldalakon demonstrációt szerveztek a kijevi Majdan (Függetlenség) térre.

Az Euromaidanra keresztelt mozgalom első tüntetésén, november 22-én mintegy kétezren vettek részt az uniós integráció előmozdítását követelve. A következő napokban EU-párti politikai erők vétették észre magukat a téren. November 24-ére óriásira duzzadt a demonstráló tömeg, legalább 50 ezren jelentek meg, de 200 ezer emberről szóló beszámolók is napvilágot láttak. Ez volt a legnagyobb megmozdulás a 2004-es narancsos forradalom óta. Néhány tüntető a kormány székhelyéül szolgáló épületet is megtámadta, a rendőrség könnygázt vetett be. Az ügyészség szerint november 24. és december 13. között több mint négyszázan sérültek meg, köztük kétszáz rendőrrel és tizennyolc diákkal.

November 30-án éjszaka gumibotokkal, fény- és hanggránátokkal, valamint könnygázzal felfegyverkezve speciális rendőri egységek brutálisan szétverték a majdani tüntetést. Erre még inkább eldurvult a hangulat, zavargások alakultak ki Kijevben. A kedélyek ekkor még lenyugodtak, de a demonstrációk folytatódtak és egyre népesebbé váltak. A Majdanon elbarikádozták magukat az emberek, és sátortábort állítottak fel melegedőkkel, színpaddal, konyhával.

December nyolcadikán ukrán ellenzéki erők szerint egymillióan, nemzetközi hírügynökségek szerint nagyjából félmillióan, hivatalos források alapján „jóval több mint százezren” tüntettek. Ekkor már a többség a korábbi rendőrségi brutalitás miatt, nem pedig az EU mellett demonstrált. A demonstrációk és a rendőrökkel történő összecsapások állandósultak, januárban pedig már halálos áldozatokról is beszámoltak. Ekkorra már a Molotov-koktélok, a mesterlövészfegyverek, az éleslőszerek és a páncélozott járművek, februárban pedig robbanószerek is előkerültek.

Azarov január 28-án mondott le, majd Ausztriába távozott. Februárban Janukovics is elmenekült, ahogy a legtöbb miniszter is. 2014-ben elnök- és parlamenti választásokat is tartottak, az államfő Petro Porosenko, a miniszterelnök Arszenyij Jacenyuk lett. A Nyugat-barát országvezetéssel persze a Janukovics-rezsimet pártoló Putyinék nem találták meg a közös hangot, márciusban pedig fegyveres erővel annektálták a dél-ukrajnai, főleg orosz származásúak lakta Krím-félszigetet, a lakosság biztonságának szavatolásával magyarázva a lépést. Ezt követően az ország keleti területein, a Donbasszban is oroszbarát, illetve kormányellenes megmozdulások indultak be, szintén Moszkva támogatásával. A régió egy vitatott érvényességű népszavazás révén kikiáltotta függetlenségét, ám nem csatlakozott Oroszországhoz. A fegyveres konfliktus azóta is tart, bár a nehézfegyvereket már kivonták a térségből, és nagyrészt sikerül betartani a tűzszüneti megállapodást.

Mindezek eredőjeként az ukrán gazdaság természetesen összeomlott, az infláció, a munkanélküliség és az államadósság (a nemzetközi mentőövek miatt is) elszállt, a GDP zuhanórepülésbe kezdett. A jelek szerint vasárnap az államcsődig is eljutnak.