A Janus-arcú Svéd elvtárssal ellentétben Merkely Béla rektor úr szakmai véleménye ugyanarról a magyar egészségügyi gárdáról a következőképpen hangzott a Vasárnapi újságban: „Klinikáinkon sok beteg van, de az elszántság maximális, kollégáink minden reggel elkötelezetten és elszántan lépnek be az egyetem kapuján, hogy betegeinket gyógyítsuk.”
Micsoda különbség! Kiváltképpen akkor, ha idézünk is a hippokratészi esküből: „Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik.” Hát ez az! Ráadásul azzal, hogy még a saját társaikat is hajlandók méltatlan helyzetbe sodorni, szintén a pandémiától rettegő és csak az orvosokban bízó polgároknak ártanak. Ugyancsak az eskü szövegéből való: „Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól.” Ezt meg azért lenne üdvös betartani, mert ha már nem használnak, legalább ne ártsanak igaztalan szakmai és emberi hiányosságokra hivatkozva, ellenzéki szándéktól űzetve.
Idáig nem szabadna süllyedni, különösen nem pandémia idején, egy orvosi közösség nevében, már ha a kamara tagjai is egyetértenek mindazzal, amit róluk Kincses Gyula elnök jobbkeze, Svéd Tamás állított. Mert értjük mi, hogy még az orvosok lejáratása árán is a hatalomnak akarnak betartani, de igazából ezzel is az állampolgárokat ijesztgetik, ami mostanság felesleges.
Kérjenek bocsánatot az emberektől, az orvoskollégáktól, az ápolóktól, és feleljenek meg végre a görög alapvetésnek, az orvosi eskünek: „A beteg érdeke a legfontosabb!”
A többiről majd a pandémia után.
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!