Két, egymásnak alapvetően ellentmondó vélemény ugyanarról. Az első az ATV oldalán jelent meg a következő címmel: „A Magyar Orvosi Kamara horrortörténeteket osztott meg a nyomás alatt összeroppanó, menekülő orvosokról.” A második a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának kijelentése volt az egészségügyben dolgozókról: „A járványügyi helyzetet látván a munkatársak szinte biztos, hogy kihozzák magukból a maximumot.”
Két véglet, no nem egy közepes iramú focimeccs vagy szánalmas valóságshow várható csattanójáról, hanem a Covid–19-világjárvány elleni védekezés hazai helyzetéről. Amíg a függetlenobjektív ATV sokat kibíró mennyezete alatt dr. Svéd Tamás aneszteziológus, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára olyan magyar orvosokról, ápolókról beszélt, akiknek inukba szállt a bátorságuk és menekülőre fogják a dolgot, addig a Kossuth adón Merkely Béla rektor olyan magyar orvosokról, ápolókról nyilatkozott, akik ugyan egyre fáradtabban, de kihozzák magukból a maximumot.
Valaki nem mond igazat, de nagyon! Pedig mindkét megszólaló orvos, mindkettő egyazon szakmai szekéraljból való, és mindkettő a görög alapvetés, a hippokratészi eskütételt követően húzott először doktorköpenyt magára. Sőt mindketten gyógyítanak, csak közben az egyikük politikát – nem is akármilyet – fecskendez a közhangulat pandémiafélelemtől hevesen lüktető vénájába.
Mert mi mással magyarázhatók most nem annyira az orvos Svéd Tamás doktor úr, hanem mint Svéd Tamás kamarai titkár elvtárs ATV-ben elhangzott szavai: „Az intenzív terápiához, a súlyos betegek látványához, a halálhoz nem szokott orvosoknál, ápolóknál óriási a teher, ami kiégéshez, összeroppanáshoz, pályaelhagyáshoz vezethet.” Erős ellenzéki hevülettől, a kormány és a szaktárca iránti gyűlölettől eltelve sem szabadna vagy lenne illendő ijedősnek, gyengének, gyávának nevezni úgy általában az egészségügyi dolgozókat, saját gyógyító bajtársait. Mert ezzel azt sugallja, hogy a halálhoz nem szokott orvosok, ápolók állnak majd odébb. Ha akad távozó, ami érthető, általánosítani és sértegetni a medicina összes, hősiesen teljesítő szolgálóját akkor is meggondolatlan tiszteletlenség, és legalább annyira abszurd, mint például azt állítani, hogy a földművesek irtóznak a sárguló búzamezőktől, az asztalosok összeroppannak a fenyődeszka látványától, az űrhajósok meg riadtan menekülnek a súlytalanság elől.