Amerikában legalizálták a marihuánát

A szabad kábítószer-fogyasztással is jutalmazzák a demokraták a rájuk szavazó afro-amerikaiakat.

Nyakas Szilárd
2020. 12. 08. 17:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

December 4-én – olvasom a Fox News-ban – az amerikai képviselőház 228 szavazattal 164 ellenében legalizálta a marihuána-fogyasztást, amennyiben kivonta ezt a szert az úgynevezett ellenőrzött anyagokról szóló törvény hatálya alól. – Nem mi legalizáltuk a marihuánát – jegyezte meg Earl Blumenauer oregoni demokrata képviselő, a törvénytervezet egyik előkészítője. – Az amerikai nép már rég megtette ezt – mondta.

E szavazás lehetőséget ad az USA államainak, hogy saját hatáskörükben döntsenek e kábítószer sorsáról. Néhány államban – Arizona, Montana, New Jersey és Dél-Dakota – a mostani elektori szavazásokkal egy időben voksoltak a legalizálás mellett. Így velük együtt 15-re emelkedett azon államok száma, ahol a cannabisnak szabad utat adtak. Igaz, ehhez a republikánus többségű szenátusnak is lesz még néhány szava. (Orvosi célokra az USA 38 államában engedélyezett a marihuána használata.)

A szintén demokrata Sheila Jackson Lee texasi képviselő asszony – akarva-akaratlan – e liberalizáció valódi nyerteseit is megjelölte: – Az eddigi törvény aránytalanul sújtotta a színes bőrű egyéneket és közösségeiket, amely büntetőeljárásaival megfosztotta őket a munkavállalástól, az önálló lakáshoz jutástól és szavazati joguktól.

Itt lehet a kutya elásva! Ahogy a többszörösen büntetett előéletűként Black Lives Matter-idollá avatott George Floyd sem rendelkezett szavazati joggal, úgy a több tízezerre tehető kábítószeres ügybe keveredett afroamerikai honfitársa is a partvonalról nézhette az idei elnökválasztást. De ne legyünk naivak! A Floyd halála okán elszabadult indulatok, erőszakos tüntetéssorozatok, a szobordöntések – melyeknek Észak-Amerika nemzeti hőseinek emlékművei estek áldozatul – éppen az elnökválasztásra mobilizálták a fekete gettók amúgy passzív tömegeit. A demokrata jutalom nem maradhatott el.

Ha az USA államaiban szétterjed ez a folyamat, akkor még egy újabb járvány is sújthatja majd Amerikát: a vérszemet kapott rétegek bosszúja. Mert szabadon kell engedni a drogdílerek ezreit. De hogyan oldják meg a drogfogyasztáson ért emberek jogi rehabilitációját? Perek tízezreit idézik majd fejükre mindazon elítéltektől, akik különböző kártérítési igényekkel jelentkeznek majd.

Elkezdődik, mit elkezdődik, inkább folytatódik a „minden érték átértékelése” – korántsem csupán Amerikában. Itthon szentté avatják majd Konrád Györgyöt, az SZDSZ egyik alapítóját, főideológusát, aki már 1994-ben javasolta a Népszabadságban (!), hogy törvényessé kéne tenni az úgynevezett lágy drogok, így a kenderszármazékok használatát. Javaslata az akkori SZDSZ-frakciót is megosztotta, és a balliberális párt népszerűségi mutatói jelentősen visszaestek. Tetszett, nem tetszett, az alapító atyát ki kellett vonni az első vonalból – foglalkozzon inkább az írással, utazzon, pihenjen, de ne nyilatkozzon.

Konrádnak nem adatott meg akkor, hogy úgy érveljen magyar honfitársaira hivatkozva, mint megtette azt a már idézett Earl Blumenauer amerikai képviselő: – Nem mi legalizáltuk a marihuánát, hanem az amerikai nép már rég megtette.

Nos, a magyar nép jó negyedszázad múltán sem tart ott. Reméljük, még csak nem is arra…!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.