Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke szerint Carl Schmitt, a nácik egykori főjogásza ma büszke lenne Orbánra.
Ezt mondta. Donald Tusk lenácizta, leantiszemitázta, lefasisztázta a magyar miniszterelnököt, rajta keresztül az összes Fidesz-szavazót, fél Magyarországot. Ha úgy tetszik, Donald Tusk gestapózott. Fokozva a hisztérikus légkört, a tudósítást jegyző Euronews. hozzáteszi, hogy „fontos tudni, hogy Carl Schmitt nemcsak konzervatív jogtudós és a nemzetiszocialista párt tagja volt, hanem aktívan segített a náci rezsim legitimációjának megteremtésében is.”
Na tessék! Ebből is látszik, hogy a magyaroknál ott a pusztában már megint valami szörnyűség történik.
A hír áprilisi, de most van jelentősége. Merthogy Deutsch Tamást egy lapinterjú miatt az Európai Néppárt megfosztotta a jogaitól. Nem szólalhat fel a néppárt nevében. Nem képviselhet ügyeket. Megfosztották az összes néppárti tisztségétől. Nem tehet semmit. Malmozhat a pad alatt.
Egy megválasztott képviselőbe belefojtották a szót, mert nem tetszett a véleménye. Deutsch ugyan kétszer is bocsánatot kért Manfred Webertől, de hiába, azt gyengeségnek vélve még dühösebben csaptak le rá. Diktatúrákban szokás előírni, kinek mi lehet a véleménye. Jogállamban állítólag szabadon lehet interjút adni vagy beszélni. Esetleg a kettőt együtt. Viszont Deutsch képviselői jogait egyedül az korlátozhatja, aki felhatalmazta. Mi, magyarok. Ön, kedves olvasó! Az Európai Néppártnak erre sem joga, sem lehetősége nincsen. Hogy mégis erre vetemedett, az természetesen az Európai Parlament múlhatatlan gyalázata és szégyene. Választópolgári legitimációt nem lehet felcserélni Manfred Weberrel.
Más kérdés, hogy a beteges kényszerek által uralt Tusk és Weber meddig süllyed a balliberális posványba. Meddig fokozzák még az identitásfelszámoló versenyüket, ami biztos eredménnyel kecsegtet, hiszen semmiben nem különböznek már a nyugati világot eltörlő globalista balliberálisoktól, és egyéb zavaros fejű marxista mozgalmároktól.
Az európai értékekre hivatkozva két követelést fogalmazunk meg.
