Számtanóra szociknak

Némely ellenzéki képviselők nemcsak a magyar nyelvhez hülyék, hanem a matematikához is.

Újra meg újra megvillan a legendás baloldali szakértelem. Azt régóta tudjuk, hogy a baloldalon a magyar helyesírás elemi szabályaival sincsenek tisztában, legkésőbb akkor derülhetett ez ki mindenki számára, amikor a Bangóné–Kunhalmi álompáros nagy nyilvánosság előtt röhögtette ki magát egy olyan táblával, amin a fojtani szó helyett „folytani” szerepelt. Akkor körülbelül azt a szintet hozták, mint azok a legszerényebb képességű általános iskolai diáktársaink, akiket annak idején csak úgy jellemeztünk, hogy „olyan hülye, hogy a hülyét is pontos j-vel írja”. Ezeknek a gyerekeknek egyébként átlagosan tíz év alatt sikerült elvégezni az általános iskola nyolc osztályát – ha egyáltalán.

És habár tudjuk, hogy egyesekhez inkább a humán, másokhoz a reál tárgyak állnak közel, most az is kiderült, hogy van, akihez egyik sem. Bizonyos ellenzéki képviselők ugyanis nemcsak a magyar nyelvhez hülyék, hanem a matematikához is.

Itt van például a személyi jövedelemadó kérdése. Magyarországon úgynevezett egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer működik, 15 százalékos adókulccsal. Vagyis minden 100 forint jövedelemből 15 forintot személyi jövedelemadóként be kell fizetni a NAV-nak. Baloldali matematikazsenik ezt igazságtalannak nevezik, Fekete-Győr András, Kunhalmi Ágnes vagy éppen Szabó Tímea arról értekeznek, hogy többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadózást kell bevezetni, mert úgy igazságos, hogy aki többet keres, az többet is adózzon, többel járuljon hozzá a közöshöz. Nos, ha ez nem lenne világos, az egykulcsos szja pont egy ilyen rendszer. Aki 100 forintot keres, az 15 forinttal járul hozzá a közöshöz, aki 200 forintot, az 30 forinttal.

A többkulcsos, progresszív szja viszont nem azt jelenti, hogy a többet keresők többet fizetnek, hanem azt, hogy a többet keresők aránytalanul többet fizetnek. Ha például két adókulcs van, és az alsó kulcs 100 forint jövedelemig 15 százalék, a felső kulcs pedig 100 forint jövedelem fölött 30 százalék, akkor 200 forint jövedelem után 45 forint adót kell fizetni. Vagyis a 100 forintot kereső a jövedelme 15 százalékát fizeti be adóként, a 200 forintot kereső viszont a jövedelme 22,5 százalékát. Egy ilyen adórendszer tehát bünteti azokat, aki többet dolgoznak és akik többet keresnek. Nem mellesleg mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat erősen ösztönzi a valós jövedelem eltitkolására, az adóelkerülésre, a fekete (zsebbe) kifizetésekre.

Van persze olyan eleme is az adórendszernek, amelynél a fizetendő adó összege (és nem a százalékos mértéke!) független a jövedelemtől. Ezt tételes adónak hívják, és ilyen például a kisadózó vállalkozások tételes adója, közismert nevén a kata. Az szja azonban pont nem ilyen. Vagyis a kormányzásra készülő ellenzéki nagyágyúk nemcsak helyesen írni és számolni nem tudnak, de nincs egy gazdasági szakértőjük sem, aki a témában tett nyilatkozataik előtt elmagyarázná nekik, mi a különbség a tételes adó és a százalékos adó között.

És ezek akarnak kormányozni és gazdaságpolitikát csinálni…