Másrészt adva van Kína, amely sosem tartozott a nagy hódító, gyarmatosító államok közé, s hadtörténelmét inkább jellemezte a védekező, mint a támadó magatartás. Vele nem állunk szövetségesi viszonyban, viszont nem is próbál ideológiai termékével „megajándékozni” bennünket.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem beruházásáért is felelős kormánybiztos nemrég szellemesen jegyezte meg a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatban, hogy nem kell egyetem felállítása ahhoz, hogy valakik titkosszolgálati tevékenységet folytassanak.
A kínai egyetem 2024-től gazdasági, műszaki és orvostudományi képzéseket indít Budapesten. Ha ezeket bárki fedőtevékenységnek tartaná, akkor nyugodtan annak tarthatja a kínai vendéglők, kereskedések és egyéb vállalkozások tevékenységét is. Legyenek ők is nemkívánatosak?
Mindent egybevetve jó lenne tudni, hogy háborús vagy békés viszonyok között élünk-e? Ha az előbbiben, akkor felvetődik a kérdés, hogy milyen az az ellenség, akinek a szándékai nem ellenségesek? És milyen az a barát, akinek a szándékai nem barátiak?
(A borítóképen a Fudan Egyetem; Fotó: Reuters/Aly Song)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!