A jó édes apádat!

A férfiak szülése a káromkodási kultúrát is – ha létezik olyan – forradalmasíthatja.

Horváth Júlia Borbála
2021. 07. 03. 14:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Este kilenckor állok a belvárosi villamosmegállóban, vizes a hajam, ami jólesik a harmincháromban, gyógyvízzel ondolált tincsek omlanak arcomba, amit egy figyelmes útonálló nem hagy szó nélkül. Sündörgés, környékezés, leszólítás, másfelől húzódozás, mennék tovább, bla-bla-bla… minden született nő ismeri a szitut. Az ürge nem tágít, kérdezi, hány óra, és tudom-e, mikor indul a HÉV. Kikeresem neki a menetrendből, mire mozgólépcsőn leereszkedik a föld alá, de búcsúzóul beígéri, ha hazudtam, akkor visszajön és leüt.

Oké, üss le, de már itt se vagyok, különben meg felejtős… megy a többi kukaélmény közé. Gondolom én, de nem így lett.

A minap megtudtam ugyanis, hogy rövidesen férfiak is fognak szülni, s a hír jelentősen átformálta a világlátásomat. Mert milyen szép is lesz ez’tán, amikor férfiembernek is összeugrik minimum a gyomra, amikor egy huzatos utcasarkon becserkészni kívánja őt egy negyvenes bicepsz; hiszen ne áltassuk magunkat: olyankor, ha csak fikcióként is, de benne van a pakliban a zsigerileg egyoldalú szex, miután mindenki eridjen a dolgára.

Képzelték eleddig a koreográfiát az önjelöltek, akiket most már nem arra kell figyelmeztetni, hogyha nem vigyáznak, kiszolgáltatott leányanyák, hanem hogy fiúanyák (sic!) lehetnek, s miután megválaszolták a kérdést: miért nem szaladtál el, babám?, izgulhatnak, hogy a futó aktus után kilenc hónappal mi történik.

Hja, ha nagyon kíváncsi természetről van szó, lehet idő előtt elfáradnia a nő-, vagyis férfigyógyászhoz (nem összetévesztendő az urológussal), aki a modern időkben lehet női nő, és szépen levetkőzhet neki a kispapa, hogy feltárja előtte bájait.

A női nőgyógyász akkor megnyugtatja, hogy ilyen szép (mű)méhszájat vagy micsodát még életében nem látott, közben a tenyerét éppen csak 2,5 másodperccel tartja hosszabban az izmos combokon, mint szükséges, és kisapám elomolhat, lám, mennyire vonzó is ő, s virulva vagy pirulva hallgathatja a jóslatot: uram, ön anya lesz. Szóval: gyermeket vár.

Komolyan mondom, e gondolat kiűzte belőlem a rossz érzést, amit a beígért gyomros eredményezett, s nem volt többé megállás: a férfiak szülése további előnyökkel kecsegtetett.

Például a hasráncosodás és egyéb külsőt és belsőt érintő szégyen megélése területén. Sziasztok, striák, viszlát, gátrepedés, gyermekágy, hányás, zabálás, adott esetben több hónap fekvés, nehogy a drága kincs idő előtt kipottyanjon.

És ez még mind semmi! Ha a férfiakból nők lesznek, akkor valószínűleg ráéreznek a csúnyábbik nem által soha nem tapasztalt dolgokra, és szolidaritást vállalnak a született nőkkel, miáltal mindenki megérti, hogy a tudós befektetési tanácsadónak is illik szemrebbenés nélkül állnia a sarat havibaj idején, és a hüvelygomba sem az égből pottyan a bibére, amelyre nem az a gyógyír, hogy ragacsos ecsetelőket ajánlunk reggeltől estig a tévéreklámokban.

E ponton éreztem, menthetetlenül magával ragad a téma. Nem bírtam abbahagyni, mert felszabadítólag hatott rám a gondolat, hogy most már nem mondhat bárki bármit.

A férfiak szülése a káromkodási kultúrát is – ha létezik olyan – forradalmasíthatja. Ezentúl nem kell lépten-nyomon azt hallgatni, hogy az anyád izéjét. De akkor ezután mégis kinek milyen izéjére kell hárítani a bajokat? Anyád férfiizéjére vagy apád női izéjére? Szerintem legyen az apád bármilyen izéje, mert az anyádét már unjuk, és úgy lenne korrekt, ha néha cserélnénk.

Az igazságosság és a valódi esélyegyenlőség jegyében most legyen szó úgy háromezer évig a férfiak szerveiről (v. s.: hajam-körmöm-csöcsöm, plusz fejfájás-puffadás-klimax) –; polkorrekt körök bizonyára tiltakozni fognak ellene, s kitalálnak újfajta konnotációkat: például a szülőd kínkeserves ágyékát, te kurafi lány – vagy valami még ennél is rosszabbat.

Mindenesetre a férfiak szülése olyan távlatot nyit a nők életében, amelyben a radikális feministák és a szélsőséges genderisták labdába se rúgnak; miáltal derült szívvel küldhetjük vissza mindnyájukat a jó édes apjukba. Hadd tudják meg, milyen ott!

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.