idezojelek

„Április 4-ről szóljon az ének”

„Indulj az útra és vissza se nézz! / Múltad a fájó, bús ezer év” – ezekkel a sorokkal kezdődik A felszabadulás dala. Több mint négy évtizeden át ünnepelték a magyarok a felszabadulásnak nevezett szovjet megszállás napját, április 4-ét.

Cikk kép: undefined

Néhány évtizeddel ezelőtt, szüleink, nagyszüleink idejében lelkesítő indulóktól voltak hangosak az iskolák. Ezeket az énekeket tanulták a gyerekek ének órán és ezek szóltak a hangszórókból a felvonulás ideje alatt. Felemelő hangulata volt, az bizonyos: „Földön, égen zeng az új dal: Ifjúság! Ifjúság! Ifjúság! / Milliónyi szív dobogja ritmusát, ritmusát, ritmusát.

Amikor a tömeg szíve együtt dobogva, együtt énekelte a győzelmi dalokat, az az élmény megindíthatott valamit a szívekben. Ahogy a zenészeket az együttzenélés öröme, a hallgatóságot a koncertek felejthetetlen élménye, a gyerekeket a közös éneklés élménye lelkesíti. Ezért kellene a pedagógusoknak is minduntalan énekeltetni – de nem „felszabadulást dicsőítő indulókat, hanem a nemzet értékeit hordozó magyar népdalokat, és különösen a magyar Himnuszt. Ahogy az indulók a csapatszellemet, a Himnuszunk hitet és a nemzeti összetartozás tudatát képes építeni bennünk.

A kommunizmus dalaival négy évtizeden keresztül a figyelemelterelés volt a rendszer célja. Az indulókkal manipulálták a lakosságot kisgyermekkortól kezdve, észrevétlenül ültetve el a fejekben az elnyomás és a manipuláció magjait. Ezek éneklése – a Himnusz és a Szózat helyett – csírájában fojtotta el a gondolkodás, a hit és a nemzettudat kialakulását. A gyerekek pedig énekelték boldogan. Persze, hiszen honnan tudhatták volna, hogy mit jelent az „Indulj az útra és vissza se nézz! / Múltad a fájó, bús ezer év?

„Nincs oly erő, mely legyőzné, ki a népért küzd, és dalolja a jövőnek himnuszát – szól a DIVSZ-induló refrénje. Három évtizeddel a rendszerváltozás után a magyar emberek bebizonyították, hogy ez valóban így van; csakhogy hiába a figyelemelterelés és hiába minden baloldali erőfeszítés, a magyar emberek olvasnak a sorok között, így nem felejtették el, hogy nincs dicsőséges jövő dicsőséges múlt nélkül.

2022. április 3-án történelmet írtunk: nemcsak megmutattuk a világnak, hogy mi a demokrácia lényege, hanem megmentettük őseink becsületét, megőriztük nemzetünk értékeit a jövőnek; és a kommunisták törekvésein átlépve, egymással összefogva léptünk egy nagyot tovább a szabadság útján. Van tehát okunk ezen az április negyedikén is győzelmi dalt énekelni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

A szörnyek tényleg köztünk járnak

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Konzultáció az új magyar gazdaságpolitikáért

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Hol vagytok, „gyermekvédők”?

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

A kommunista nem vész el, csak átalakul

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.