Szinte hihetetlen, hogy egy állítólagos XXI. századi posztmodern szervezet olyan gyermeteg indokkal jöjjön elő, hogy a választások eredményét nem ismerik el, ezért nem hajlandók bejárni a munkahelyükre. Nagyon kikapott az ellenzéki összefogás. Ez a bajuk. Ezt a pszichés károsodást vetítik ki most az alakuló ülésre, a parlamentre, és csinálnak magukból mártírt. Holott valójában a választópolgárok összességével van bajuk, akik nem méltóztattak tömegesen rájuk szavazni. Milyen párt az olyan, amelyik nem tiszteli a választópolgárok akaratát? Egyáltalán, méltó az ilyen parlamenti képviseletre? Rommá verte az ellenzéki összefogást a Fidesz–KDNP, így a Momentum szerint nem érvényes a választás. Ha azonban győztek volna, egyből megérkezett volna az igazi tavasz, gyönyörűen csicseregnének a madarak és minden a legnagyobb rendben volna az alakuló üléssel. 

Igen, Momentum, siralmasak vagytok.

És még egy dolog.

Vae victis. Ez egy nagyon régi szállóige. Még az ókori Rómából. Az a lényege, hogy diktálni a győztes szokott. A vesztesnek. Akit legyőzött.

A politika nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy amely párt a választáson győz, azé a kormányrúd. És azé a kezdeményezés. Nem a vesztes ellenzék diktál a győztes kormányoldalnak, ugye. Utóbbi természetesen tehet gesztusokat, ha akar. De itt most ez is fordítva van: a Momentum tett egy gesztust a kormánytöbbségnek. Elég nagyívűt: magasról tesz parlamenti kötelességeire, az alkotmányos hagyományokra és a politikai kultúrára. 

Kötve hiszem, hogy van-e még egy ilyen csapnivaló ellenzéke bármelyik uniós tagországnak, mint nekünk.

Borítókép: Cseh Katalin és Fekete-Gyõr András (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

...

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!