Tegnap kora reggel Inárcs térségében embercsempészek (és/vagy migránsok?) tüzet nyitottak az őket ellenőrizni akaró magyar rendőrökre.
Tisztázzuk: ezek a gazemberek valahol bejöttek Magyarországra, valahol átlépték a magyar határt. Ezeknél a gazembereknél fegyver volt és éles lőszer. Ezek a gazemberek átautóztak a fél országon, és teljesen nyilvánvaló, hogy pontosan tudták: ha megállítják őket, használni fogják a fegyverüket. Ezek a gazemberek készek és képesek voltak ölni.
Ezek a gazemberek úgy szocializálódtak, hogy semmit sem jelent nekik az emberi élet, s legfőképpen semmit sem jelent nekik az európai, a keresztény, a nem muszlim ember élete. Ezek úgy jönnek ide, hogy mélységesen megvetik és semmibe veszik azt a társadalmat, azt a világot, amelynek életszínvonalát, szolgáltatásait, pénzét élvezni akarják.
Ezekkel a gazemberekkel nincs miről beszélni, nem kell velük tárgyalni, és legfőképpen nem szabad beengedni őket Magyarországra. Egész egyszerűen nem fordulhat elő, hogy elkezdjük megszokni ezt a világot, elkezdjük megszokni mindazt, ami Nyugaton van, amivé a Nyugat lett. Nem nyithatunk új fejezetet, nem fogadhatjuk el soha, hogy ez a jövő, s hogy mindez – úgymond – elkerülhetetlen, mert ez a dolgok természetes menete. Hogy ilyen lett a világ és nekünk (is) alkalmazkodni kell hozzá.
Nem. Nem kell. És elfogadni sem kell.
Aki így tesz, az gyenge, önsorsrontó, semmi ember, ha egy egész társadalom tesz így, akkor az egész társadalom gyenge, önsorsrontó, amely saját jövőjét dobja oda – semmiért. Soha ne tévesszük szem elől: elidegeníthetetlen, szent jogunk és kötelességünk is egyben harcolni ez ellen. Minden erőnkkel és minden eszközzel. Ne felejtsük el azt sem, hogy azok a migránsok, akik pénzt adnak az embercsempészeknek, abban a pillanatban bűnt követnek el, és osztoznak minden bűnben, ami ezután következik. Bűnrészesek. Semmilyen módon, semmilyen okkal és ürüggyel nem nyerhetnek bebocsáttatást.
Tegnap kora reggel embercsempészek (és/vagy migránsok?) tüzet nyitottak az őket ellenőrizni akaró magyar rendőrökre. A lövések eltaláltak több arra járó, civil autót is. Csak a vakszerencsén múlt, hogy nem halt meg senki, nem sérült meg senki. És most egy pillanatra mindenki csukja be a szemét, és képzelje el, hogy éppen arra autózik, mondjuk viszi iskolába a gyerekét, és eltalálják. Őt magát vagy a feleségét vagy – Uram, Istenem! – a gyerekét.
Mi kell még? Minek kellene még történnie, hogy kinyíljon a szeme mindenkinek?
Érdemes egy pillantást vetnünk ennek a Nyugatnak legfőbb kiszolgálójára és propagandalapjára, a 444-re. A következő címeket olvashatjuk az estről náluk: „Autós üldözés és lövöldözés volt a nagybani piacnál, rendőrökre lőttek egy furgonból.” Majd később: „Elfogták az M5-ösön lövöldöző bűnözőket.”
Nos, igen. Címet adni tudni kell. Nem érdektelen a megfogalmazás ez utóbbi cikk elején sem: „A Terrorelhárítási Központ műveleti egységei elfogták azokat a feltételezett embercsempészeket, akik kisteherautójukból lövéseket adtak le az őket feltartóztató rendőrökre.”
„Feltételezett embercsempészek” – ugye értik, miért kell ezeknek így fogalmazniuk? Már várom, mikor írják meg, hogy az elkövetők „súlyos pszichológiai problémákkal küszködtek”. Mindezek után kifejezetten viccesnek tűnik a Der Standard című szennylap „tudósítása” Magyarországról, amely az inárcsi lövöldözéssel egy időben a következő címmel jelent meg: „Magyarországon veszélyes bűnözőknek állítják be a migránsokat”. A cikkben pedig ezt olvashattuk: „A bevándorlók arra panaszkodnak az osztrák lapnak, hogy lábon ütik őket a rendőrök, amikor létrával próbálnak meg átmászni a határkerítésen.” Az idióta osztrák újságíró egészen biztosan meg volt elégedve önmagával, amikor mindezt leírta, és a lehető legjobb embernek képzelte magát. S mindebből következően még leírta azt is, hogy „az Orbán-kormány amúgy veszélyes bűnözőknek állítja be a menekülteket”.
És még meg sem száradt a szennylapon a nyomdafesték, amikor Inárcsnál embercsempészek (és/vagy migránsok) tüzet nyitottak az őket ellenőrizni akaró magyar rendőrökre. Mert veszélyes bűnözők. Ha nem lennének veszélyes bűnözők, nem létrán próbálnának átmászni a kerítésünkön, nem sértenék meg a határt, nem művelnék mindazt, amit művelnek odaát Szerbiában, nem tennék pokollá az ott lakók életét, nem lopnának, nem pusztítanának, nem fenyegetőznének és nem lövöldöznének egymásra a határ menti erdőkben.
Veszélyes bűnözők. És immár fegyverekkel, éles lőszerekkel jönnek, és nem félnek, nem tartanak semmitől, nincsenek erkölcsi skrupulusaik, hanem készek ölni.
Nem törődhetünk bele. Nem fogadhatjuk el. Nem nyithatunk új fejezetet. Nem lehetünk olyanok, mint a jóemberkedő, idióta nyugatiak.
Hála és köszönet a határt védő katonáinknak, rendőreinknek és immáron határvadászainknak. Hála és köszönet a TEK-nek, amely elfogta ezeket a veszélyes bűnözőket.
Borítókép: a két elfogott embercsempész (Fotó: Police.hu)
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
