Az állami terrorizmust sürgető őrjöngés szerencsére vaklárma maradt, mindazonáltal beszédes az amerikai reakció. Merthogy kétségünk ne legyen, a túlpörgött helytartó mögött az őt is lehallgató gazdái állnak.
Az amerikaiak egyfelől nem cáfolják, nem is tagadják a ki tudja, milyen stimuláció hatására nekivadult szappanopera-bohóc példátlan megnyilatkozását, hazugságpropagandájuk ugyanakkor többek között magyar nyelven is mentegeti, bagatellizálja a terrorizmust szorgalmazó Zelenszkijt, mondván, ez csak afféle indulatos kirohanás volt, nem kell komolyan venni.
Csakhogy ez már a sokadik magyarellenes feluszulása. Azt hagyjuk is, hogy a bicskanyitogató pofátlanság netovábbja egyszerre gyalázni és fenyegetni az ukrán menekülteket önzetlenül segítő, EU- és NATO-tag Magyarországot, és szemrebbenés nélkül követelni hazánk gazdasági öngyilkosságát a bennünket sértegető és fenyegető, a kárpátaljai magyarságot a legdurvább Ceausescu-féle elnyomást idéző üldözéssel sújtó kijevi diktatúra részéről.
De az már húsba vágó biztonsági kérdés, hogy Zelenszkij a jelek szerint nem tud uralkodni magán. Békeidőben is elengedhetetlen politikusi tulajdonság a higgadtság, a megfontoltság. Háborúban pedig ezerszeresen. A terrorizmussal fenyegető Zelenszkij, miként gazdái, mindennapi veszélyt jelentenek Magyarországra és az európai biztonságra.
