Ami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa és úgy totyog, mint egy kacsa, az egy kacsa. Aki pedig úgy beszél, mint egy náci, majd azt mondja, hogy ő nem is náci, majd több, mint egy évtizeddel később mégis úgy beszél, mint egy tőrőlmetszett náci, az ugyancsak egy náci. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke is az – a rejtőzködő típusból –, ráadásul még papírja is van róla, hála az Origó birtokába került, 2020-as belső pártlevelezésnek.
Persze nem ragaszkodnánk a náci kifejezéshez, de ugyebár, aki listázná a zsidókat, aki szerint az izraeliek egytől egyig nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és aki mindennek tetejébe a magyar miniszterelnököt cionista bérencnek nevezi, arra nehéz másik olyan terminust találni, ami pontosan jellemezné. Pedig szívesen neveznénk akár Wallenberg-díjasnak is, ha azzal nem csinálnánk hülyét magunkból. De nem is Gyöngyösi itt a lényeges, valójában a zsidózása sem meglepő, hiszen csak stabilan hozta azt a „fasiszta minimumot”, aminél többet senki nem várt tőle.
