A Közel-Kelet a Föld egyik legnagyobb válsággóca. A térség számos országa áll hadban egymással, a nagyhatalmak proxykon, azaz helyi tényezőkön keresztül vívnak háborúkat, emellett a régió több összeomló államában terroristacsoportok és hadurak igyekeznek magukhoz ragadni a hatalmat. A rendkívül szövevényes konfliktusok jelenleg is erősen kihatnak kontinensünkre, sőt a világgazdaságra is, s nem elhanyagolható veszély, hogy akár globális válság is kialakulhat mindebből.
Irán és a proxyk
A térség számos konfliktusának gyújtópontja az izraeli–palesztin viszály. – Tipikus proxyháborúról van szó, amelyet Irán elsősorban különböző terrorszervezeteken keresztül folytat Izrael ellen. A Gázai övezetben jelen van a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád, Libanonban pedig a Hezbollah. Irakban is van három terrorszervezet, Jemenben pedig a húszik működnek. Bár ezek között van síita és szunnita szervezet is, ám ez nem akadályozza az együttműködésüket Iránnal, amelynek az a célja, hogy gyengítse a zsidó államot – mondta lapunknak Resperger István katonai szakértő.

Noha a gázai háború 2023. októberi kitörése óta a Hezbollah és a Hamász haderejének jelentős részét Izrael megsemmisítette, továbbra is jelentős arzenáljuk van. Resperger István ismertetése szerint utóbbinak még több ezer sorozatlövő rakéta állhat rendelkezésére. – Ezekben jórészt nyolc-tíz kilogramm robbanóanyag található, a hatótávolságuk pedig körülbelül negyven kilométer, de némelyik rakétát ennél is jobban felturbózzák. Mindezzel együtt nem túl pontosak, és általában megfelelő védelmet adnak ellenük az izraeli óvóhelyek. A libanoni terrorszervezet is főként rakétákkal operál: több tízezer lehet a birtokukban a szovjet típusú Scud–B ballisztikus változataiból, köztük a Fatehből és a Zelzalból. Ezek rövid, illetve közepes hatótávúak, vagyis 125 és hatszáz kilométer közti távolságra lévő célpontokat képesek elérni. Ezek mellett légvédelmi, páncéltörő- és hajók elleni rakétákkal is nagy számban rendelkeznek. A Gázai övezetnél rendszeresen vetnek be Iránból odaküldött drónokat is, amelyekkel a külső fal mentén elhelyezett, távvezérelt automata fegyverzetet igyekeztek megsemmisíteni – fejtette ki az egyetemi tanár.