Izraelben a miniszterelnök átalakította kormányát. Így, kisebb jobboldali pártok bevonásával el tudta érni, hogy március 25-én az izraeli parlament, a kneszet elfogadta a költségvetést.

Izraelben személycserékre került sor a hadsereg (IDF) vezető posztjain is. Az új vezérkari főnök kijelentette, hogy az elmúlt másfél év háborújában

Amikor a még élő túszok átadására került sor, a lesoványodott izraeliek mellett a Ha­mász tagjai új egyenruhákban, új dzsipekkel és új fegyverekkel szerepeltek, magyarán az utánpótlás valamilyen vonalon – vagy külföldről vagy az alagútrendszeren belülről – folytatódott.

A háború folyamán a terrorcselekmények száma Izraelben megnövekedett, és azt a célt, hogy a Hamász ne tudjon támadni, csak részben érték el. A Hamász egy önálló szervezetet hozott létre, amelynek feladata a túszokkal kapcsolatos problémák, feladatok kezelése. 

Az izraeli belső helyzet bonyolultságát mutatja, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy a vallásos zsidók is behívhatók a hadseregbe. Nem a kormány, hanem a bíróság döntött. A felháborodás ezen személyek és a mögöttük lévő pártok esetében óriási volt.

A térség problémáit jól jellemzi, hogy a palesztinoknak nincs egységes, a külvilág és saját maguk által elfogadott vezetése. Gázában az elmúlt napokban az ott élő palesztinok már a Hamász ellen is tüntettek, a Palesztin Hatóság pedig gyenge és nagyon korrupt. A Gázában és Ciszjordániában élő palesztinok, főleg a fiatalok számára a jövő kilátástalan. Ennek számos erőszakos megnyilvánulási következményét naponta látjuk.

Libanonban a Hezbollah síita szervezet az úgynevezett csipogók felrobbanásakor, 2024 októberében jelentős veszteségeket szenvedett el. Tizennyolc legfontosabb vezetőjüket ezzel vagy egyéb akciókkal megölték. A szervezetnek 25 ezer fegyverese és húszezer tartalékosa van. A mostani háború folyamán mintegy 3500 fő halt meg és 7500 fő volt a sebesültek száma.

Libanonban 2022 óta ügyvivői kormány volt. 2025. február 8-a óta új kormány alakult. Az élén a hágai Nemzetközi Bíróság volt elnöke, Navaf Szalám áll. A kormánynak 24 tagja van. Fő céljának tekinti a jó kapcsolatok fenntartását az arab és a muzulmán államokkal. Fontos feladatának tekinti a 2026-os választások előkészítését és a pénzügyi támogatást az USA, az EU és Szaúd-­Arábia részéről.

Először fordult elő, hogy a Hezbollahnak pénzt és fegyvert hozó iráni repülőgépet visszafordították és nem engedték leszállni Libanonban. A kormány nem akarja, hogy az országban a meghatározó erő a síita Hezbollah legyen. A kormányzat, külföldi segítséggel, négyezer fővel kívánja növelni a hadsereg létszámát, amely jelenleg 20-24 ezer főnyi.
Izrael öt stratégiai ponton van jelen Libanonban. Jelenleg, az ott állomásozó nemzetközi erők részeként, tizenhat magyar katona teljesít szolgálatot.

A Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő közötti jó viszony ellenére az USA kétezer saját katonát állomásoztat Szíria északkeleti részében, hogy megakadályozza a kurdok felkelők általi lemészárlását. A térségben lévő kőolajat az USA akarja kitermelni. A jelenlegi helyzetben a kurd erőknek be kell csatlakozniuk a felkelők által vezetett szír hadseregbe.

A helyzetet bonyolítja, hogy a korábbi hatalmat képviselő alaviták öt fegyveres csoportja van jelen az országban. Ők, véleményem szerint, óriási hibát követtek el, amikor megöltek tíz-tizenkét szunnitát. A válasz a felkelők részéről népirtás volt az ország északnyugati részében élő alavitáknál. Több mint ezer civilt, főleg nőket és gyerekeket gyilkoltak meg.

Az amerikai stratégia része Jemenben a húszik bombázása, akik a lakosság harminc százalékát alkotják. 2026 szeptemberében le­jár az a szerződés, amely alapján az USA fegyveres erői Irakban állomásozhatnak. A cél az USA részéről a szerződés meghosszabbítása. Jelzésértékű, hogy tavaly ősszel az izraeli légierő úgy tudta bombázni Iránt, hogy annak légvédelmi, elhárító rendszere nem jelzett.

A békétől, a konfliktus rendezésétől ebben a térségben is távol állunk.

A szerző biztonságpolitikai szakértő