Irán hiperszonikus ballisztikus rakétát épített – jelentette be az iráni Forradalmi Gárda légvédelmének parancsnoka, akit a helyi média idézett csütörtökön.
A Tasnim félhivatalos hírügynökség jelentése szerint Amír Ali Hadzsizadeh tábornok azt mondta, hogy nagy a rakéta sebessége, képes ki- és belépni a légkörbe, célba veszi az ellenség fejlett rakétaelhárító rendszereit, és megépítése nagy generációs ugrást jelent.
Egy másik helyi hírügynökség, a Farsz azt idézte a tábornoktól, hogy az új rakéta képes lesz áthatolni az összes rakétavédelmi rendszeren. Úgy vélekedett, hogy évtizedekig nem lesz olyan technológia, amely elbánik vele.
A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban és összetett röppályán képesek repülni, ami megnehezíti az elfogásukat.
Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy Irán tesztelt volna ilyen rakétát, és bár az iszlám köztársaság a nemzetközi szankciók és embargók ellenére nagy hazai fegyveripart fejlesztett ki, nyugati katonai elemzők szerint Irán néha eltúlozza fegyverkezési képességeit.
Az iráni ballisztikus rakétákkal kapcsolatos aggodalmak azonban hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államok 2018-ban Donald Trump akkori elnök vezetésével úgy döntött, hogy kilép a Teherán által a hat nagyhatalommal (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) 2015-ben megkötött megállapodásból.
A múlt héten Irán közölte, hogy tesztelte a Gaem–100-at, az első háromfokozatú űrhajóhordozóját, amely az állami média szerint képes 80 kilogrammos műholdat a földfelszíntől 500 kilométerre lévő pályára állítani.
Az Egyesült Államok destabilizálónak nevezte az ilyen lépéseket, mivel úgy véli, hogy az űrhajóhordozó eszközökkel nukleáris robbanófejeket is lehet szállítani.
A Janes katonai magazin szerint a hiperszonikus rakéták nagy sebességük és manőverezőképességük miatt kihívások elé állítják a radarok tervezőit.
Több ország hiperszonikus rakéták kifejlesztésére törekszik. Oroszország, Észak-Korea és az Egyesült Államok 2021-re jelentett be teszteket, ami új fegyverkezési versenytől való félelmeket ébresztett. Oroszország vezető szerepet tölt be ezen a területen, többféle ilyen rakétával.
Márciusban, az ukrajnai invázió első heteiben Oroszország azt közölte, hogy hiperszonikus Kinzsál rakétákat vetett be, ami az első alkalom volt ilyen típusú fegyver alkalmazására.
Moszkva augusztusban bejelentette, hogy a legújabb hiperszonikus rakétákkal felszerelt repülőgépeket telepített Kalinyingrádba, a NATO-országok által körülvett orosz enklávéba, ahol az ukrajnai konfliktus fokozta a feszültséget.
Borítókép: az iráni iszlám Forradalmi Gárda jelentése szerint sikeresek voltak Gaem–100 ballisztikus rakéta tesztek. Az újgenerációs ballisztikus rakéta képest akár 80 kilogrammos műhold szállítására is (Forrás: J. Malkova / Twitter)
