Az emeleten a Járási Népművelési Központ működött. Aki ismerte a dörgést, át tudott menni az épület udvarán a Mészáros utcába.

Állítólag Márai Sándor a Megay cukrászdában ismerkedett meg Matzner Lolával, későbbi feleségével, de ez inkább családi legenda.
Ide járt Skultéty Csaba író is, aki Ambrus Márton néven dolgozott a Szabad Európa Rádióban Radványi Géza filmrendező feleségével, Tasnády Fekete Mária színésznővel, egykori szépségkirálynővel.
Az épület tulajdonosa volt gr. Csáky Tivadar, aki Déryné kedvese lett. 1848-49-ben laktak benne honvéd- és császári tisztek, magyarok, németek, lengyelek és oroszok. Görgey tisztjei, Georg Heinrich Ramberg császári altábornagy, Henryk Dembiński honvéd altábornagy, Ivan Fjodorovics Paskevics Erivanszkij orosz főparancsnok, tábornagy, Zichy Ferenc muszkavezető…” Azt már inkább kihagyom a citátumból, hogy a szerző mennyire felháborodott azon, hogy a szerinte rideg és steril beltér nem idézi kellően a „gazdag múltat” s hogy bisztróként határozták meg az egység műfaját.

Tisztelve a tanár úr nemes indulatú felháborodását, a magam részéről kifejezetten örvendetesnek tartom, a magyar alkotóerő által életre hívott, de ma már elenyésző magyar lakosságú gyönyörű város főtérnek is nevezhető főutcáján működik egy színvonalas bisztró, mely nevében Kassa nagy szülöttjének, egyik legnagyobb XX. századi írónknak állít emléket, ahol akad felszolgáló, aki beszéli a nyelvünket, s melynek falát magyar szó (is) ékíti. A kávézó részlegben magyar nyelven írták fehér krétával fekete táblára, azt a sokat idézett bölcsességet, hogy „a kávé nem old meg mindent, de segít megtalálni a megoldást.”
Ami pedig a bisztró megnevezést illeti, ez kategória ma már nem azt jelenti, hogy „gyorsan kapjunk be valamit és azután rohanjunk tovább”, mint írja a szerző, a bisztró műfajnak a „gasztroforradalom” tekintélyt és presztízst adott. Az egyik legnépszerűbb, Michelin ajánlással is rendelkező magyar bisztró honlapján többek között ez olvasható: „ezek a helyszínek otthonos légkörükről, barátságos kiszolgálásról, valamint klasszikus, általában francia vonásokkal megspékelt fogásaikról ismertek”, de érdemes elolvasni a bisztró-műfajról szóló teljes értekezést.


























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!