Steakbar Doi: spanyol borok és közel-keleti konyha Temesvár belvárosában

A kiszolgálás kedves, udvarias, szívélyes, akárcsak a korábbi egységben.

Mert bizony a vírusjárvány elleni védekezés az Erzsébet utca több egységének is betette az ajtót, megszűnt a csodás kávézó-borozó-söröző és delikátbolt, a Reciproc, a nemzetközi konyhát vivő Stage pub (az egyetlen egység a tágan értelmezett Erdélyben, ahol volt szerencsém sörkorcsolyaként sertésfület látni az étlapon, meg is rendeltük, természetesen), görög Kos, valamint az Ibero is. 

A pizzát is kínáló két olasz étterem, a Gault Millau kalauz által említett Locanda del Corso, valamint a Cora tartják magukat, akárcsak az utca végén működő Little Hanoi vietnami étterem, a Bereta Taproom, valamint az autentikus, szerbek által működtett Lera’s nevű pljeszkavicázó. 

Nem vesztett népszerűségéből az alternatív underground hangulatú speciality kávét is kínáló söröző-borozó, az Aeternative, az Urban bistrót ritkán látni telt házzal üzemelni, de még bírják, a nemrégiben a vietnami étteremmel szemben nyitott japán hely, a „Riyo wok and sushi” elképesztő gyorsasággal futott fel, esténként nem ritkán telt házzal üzemel. Mindez egy 200 méter hosszú utcában.

Örömmel láttam a nemrégiben, hogy a Stage pub helyén Steakbar Doi néven nyitott az Ibero csapata egy teljesen új profilú helyet. A magasított székeken ücsörögve, némi dekorációt még kívánó nyers téglás falak között, meghitt hangulatban nemcsak steakeket, hanem tapas méretű nemzetközi, főként közel-keleti fogásokat kóstolhatunk kedvezőnek mondható árakon, magas minőségű és magas díjszabású spanyol borokat kortyolgatva. A spanyol delikát profil sajnos teljesen megszűnt. 

Steak műfajban tartanak Rib-Eye-t, T-Bonet és bélszínt. A csirkéből készülő japán nyársonsültet, a yakitorit is e címszó alá illesztették az étlapszerkesztők, árából ítélve (kb. 4500 forintnak megfelelő lej) megeshet, hogy ezt is marhabélszínből készítik.

Tapas műfajban az általunk rendelt fogásokon kívül kínálnak többek között balzsamecetes gombát, spanyol stílusú bulgurt, kuszkuszt, pankomorzsában sült rákot aiolival és korianderrel. A díjszabás kedvező, egyetlen fogást leszámítva valamennyi „tapa” 2000 forintnak megfelelő lej alatt marad.

A jóllakásra szánt, főételként aposztrofált fogásként adnak sabich-ot (sült padlizsánnal készült, pitában felszolgált közel-keleti street food étel, a minap a Gozsdu udvarban, a Stég helyén nyílt Csicseri nevű új hullámos falafelbárban ettem egy kifejezetten jól sikerült változatot), valamint vajban pirított rákot, ropogós chorizóval. Itt találjuk a negyedkilónyi marhatatárt is, amit magos mustárral, savanyú uborkával, petrezselyemmel, bazsalikomos vajjal, korianderrel, csomborral, sült fokhagymával, valamint pankomorzsában sült tojássárgájával szolgálnak fel. 

A kiszolgálás kedves, udvarias, szívélyes, akárcsak a korábbi egységben.

Első alkalommal menekülőre fogtam, látva a magasított székeket, melyeket szívből gyűlölök. Akkor egy konyháját tekintve átlagos, amúgy meg túlárazott olasz pinceétteremben, a Corallóban kötöttünk ki. Pár nappal később a Steakbar Doi tőszomszédságában működő Bereta-ba igyekezve áttanulmányoztam teraszasztalokon elhelyezett étlapot, s eldöntöttem, hogy magasított szék ide vagy oda, itt ki kell próbálni a konyhát. 

Így is lett. Rendeltünk gyökérzöldségpürét, amit chimichurrimártással, pirított sonkával és tahinás-gránátalmás „dresszinggel” dobtak fel. Ötletes, kreatív, fehérbor mellé jól illeszkedő kompozíciót kaptunk. 

Ettünk még lime-mal és petrezselyemmártással ízesített roppanós, élvezetes spárgát, amit madársaláta-rukkola egyvelegen tálaltak s koktélparadicsom-cikkekkel, illetve Manchego sajttal dobtak fel. A sültpaprika-saláta helyben készült ízletes, csavarmentes volt. (Bántóan terjed a készen vett, többnyire Lidl-beli változat az erdélyi éttermekben, itt szerencsére nem folyamodtak kényelmi termékhez.) 

A „hamshukah” nevű fogás hallatán az izraeli lecsóra, a shakshukára gondolhatnánk, netán egy neológ, sonkával készült változatra, holott egy másik közel-keleti ételről van szó, amivel több receptoldal és gasztroblog is foglalkozik. (Lásd például ezt, mely a forrást is közli) A humuszalapra fűszeres pirított darált hús került, amit korianderes joghurttal és mellé adott, nem meggyőző, készen vett arab lapos kenyérrel tálaltak. A humusz állagát lehetett volna kicsit könnyíteni, finomítani, de a pitaszerűséget leszámítva jól sikerült tányért kaptunk.

Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy az Ibero csapata szintet lépett, s egy teljes egyedi színfoltot jelenít meg az egykori magyar főváros, Temesvár egyébként is gazdag vendéglátó palettáján a spanyol borok és a zömmel közel-keleti fogások szerencsés találkoztatásával.
 

Elérhetőségek:

Steakbar Doi

Temesvár, Erzsébet (jelenlegi román nevén Marasesti) utca 14.

Telefonszám: + 40 360 229 913

Honlap: https://www.facebook.com/steakbar.doi/

Borítókép: Steakbar Doi (Fotó: A kép a szerző felvétele)