A siker mérföldkő a sportág hazai történetében, ez ugyanis a századik magyar felnőtt vb-érem, egyben a negyvenkettedik arany. Rövidebb távon szemlélve pedig gyógyír a hagyományos verseny gyenge szereplése után.
Remekül kezdtek a magyarok, a lövészetben a papírformának megfelelően az élen végeztek, majd a számukra erős tusának korántsem nevezhető vívásban megőrizték összetettbeli pozíciójukat. Noha az úszásban – ugyancsak az esélyeket igazolva – nem ők voltak a leggyorsabbak, jó idejükkel csupán minimális hátrányt szedtek össze a legjobbakkal szemben.
Következett a lovaglás, amely átrendezte a mezőnyt. Kállaiék, dacolva az esővel, kitűnő taktikával és fegyelmezetten teljesítették a pályát, s megnyerték a negyedik számot. A folytatásban már csupán arra kellett törekedniük, hogy a 3x1500 méteres futásban megőrizzék 24, illetve 32 másodperces előnyüket a csehekkel és az oroszokkal szemben. Ez aztán sikerült is nekik. Fülep növelte a különbséget, Kállai tartotta, Horváth pedig a hajrában már nyugodtan futhatott – a győzelem és a századik medál felé.
Továbbiak a 20. oldalon
Korábbi csapatát kiütötte a bombaigazolás, a Chelsea az első döntős a klub-vb-n
